Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Orális enosszális implantáció tervezésekor a döntés megkönnyítésére az ellenjavailatokat képező elváltozások, betegségek könnyebb áttekinthetősége érdekében a következő felosztást használjuk: I. Általános kontraindikációk: 1. Átmenetiek: a) sebészeti beavatkozást átmenetileg kontraindikáló általános állapot (pl. heveny fertőzés stb.), b) fejlődésben, növekedésben lévő szervezet. 2. Véglegesek: a) a lágy- és keményszövetek gyógyhajlamát rontó rendszerbetegségek (haematológiai és immun-betegségek), b) pszichés zavarok („nehéz páciensek”) és pszichopathiák. II. Lokális kontraindikációk: 1. Átmeneti: a) szájüregi gyulladások, b) fogsebészeti műtét utáni állapot; a beavatkozás nagyságától és következményeitől függően általában 6 hónaptól 2 évig terjedő időszak; a beültetés elvégezhető, ha a műtéti terület röntgenlelete szerint a csontgyógyulás befejeződött. 2. Véglegesek: a) hiányos vagy rossz szájhigiéne, b) generalizált parodontopathia, c) recividáló nyálkaháryta-betegségek, e) kedvezőtlen protetikai viszonyok (pl. dysgnathia, gerincélek közötti extrém vertikális távolság, harapásemelés szükségessége), f) okkluzális parafunkció, masseter hypertrophia, makroglossia, g) az állcsontok és környezetük besugárzása, illetve osteomyelitise utáni állapot. Az átmeneti kontraindikációk, amint a kategória elnevezéséből is adódik, arra a rövidebb-hosszabb időre vonatkoznak, amíg a szervezet általános vagy a szájüregi szövetek helyi gyógyhajlamát rontó tényezők hatnak. A hatás megszűntével — hasonlóan más elektív sebészi beavatkozásokhoz — az implantáció elvégezhető. A műtét előtt elvégzendők a sebészi beavatkozások előtt szokásos laboratóriumi vizsgálatok (vérzési és alvadási idő meghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérkép, valamint vörösvértest-süllyedés ellenőrzése stb.), a beavatkozás elvégezhetőségének alátámasztására. Amennyiben az anamnézis krónikus betegség gyanúját veti fel, belgyógyászati konzílium is szükséges. A lokális kontraindikációkra tekintettel külön is szükséges hangsúlyozni a kifogástalan szájhigiéne fontosságát. Hiányos, vagy rossz szájhigiéne mellett az implantációt még egyéb szempontból indokolt esetben sem szabad elvégezni! A pacienssel meg kell értetni, hogy az implantációs módszerrel készült „műfog” a tartós siker érdekében nem hogy kevesebb, hanem lényegesen több törődést igényel, mint a természetes saját fog. IRODALOM: 1. Cranin, A. N.: Oral implantology. Thomas, Springfield, 1970. — 2. Babbush, Ch., A.: The endosteal blade-vent implant. In: Perel, M. L.: Dental implantology and protheses. Lippincott, Philadelphia, 1977. — 3. Babbush, Ch., A.: Surgical atlas of dental implant techniques. Saunders, Philadelphia, 1980. — 4. Babbush, Ch., A. H. Greene: Orale Implantologie: Langzeitüberblick über vergleichende Studien mit festen Brückenkonstruktionen. Orale Implantol. 6, 15, 1979. 23