Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

F of orvosi Szemle SS. 179—ISO. 1990. A védőnő feladatai a fluoridprevencióban CSATORDAISAROLTA* Megtisztelő öröm számomra, hogy mint védőnő számolhatok be erőfeszítése­inkről, melyet a caries-prevenció sikere érdekében teszünk Csongrád megye valamennyi településén. Az Egészségügyi Minisztérium 1985. március 1-jén keltezett körlevelében, javasolta a fogszuvasodás megelőzésére szolgáló komplex program kidolgozá­sát a születéstől a 10. életév betöltéséig terjedően. A program helyi megszer­vezésére operatív bizottság alakult, melyet a Csongrád Megyei Tanács egész­ségügyi osztálya működtet és folyamatos anyagi támogatásban részesít, biz­tosítva ezáltal a kiadások fedezetének egy jelentős részét. A preventív ope­ratív bizottság munkaterv alapján végzi munkáját és évente kétszer ülése­zik. Itt foglal állást a megvalósítással kapcsolatos kérdésekben, meghatároz­za az aktuális feladatokat és áttekinti a pénzeszközök felhasználását is. Mű­ködési szabályzat rögzíti a tagok feladatait. E bizottság elnöke a megyei szto­­matológus szakfőorvos, titkára a megyei prevenciós főorvos, tagjai pedig az anya-gyermek védelmi főorvos, KÖJÄL-szakemberek, főgyógyszerész, ENO vezetője, megyei művelődésügyi osztály képviselője, valamint a megyei ve­zető védőnő. Mint utóbbi veszek részt a prevenciós bizottság által meghatá­rozott teendők végrehajtásában. Az elkövetkezőkben szeretném rövid összefoglalását adni, hogy miként tudjuk mi védőnő szervező munkánkkal, a fogorvosokkal, gyermekorvosokkal, pedagógusok­kal szoros együttműködésben e kérdés minél teljesebb megoldását segíteni. Az operatív bizottság a technikailag nehezen megoldható sófluorozás miatt, a gyógy­szeres prevenció bevezetése mellett döntött. A megyei ivóvizek fluoridtartalmának ismeretében történt az adagok meghatározása, a Dentocar tabletta központi megren­delése. A program első lépcsőjében az 1—6 éves korcsoport ellátása kezdődött meg. Teljeskörű, azonnali bevezetést nem terveztünk, csupán néhány olyan településen, ahol a szakmai háttér, a fogadókészség garanciának tűnt a program zökkenőmentes kivitelezésére. Ezt a mintegy féléves időtartamot használtuk fel a tapasztalatgyűjtés mellett arra, hogy az operatív bizottságból ki-ki szakmai területének megfelelően, pozitív propagandát fejtsen ki a programot segítő munkatársak, a művelődésügy szakembe­rei, valamint a szülők és az érintett gyermekek körében. Magam részéről a városi és területi vezető védőnők megnyerésére törekedtem elsősorban, hiszen ők azok, akik közvetlenül találkoznak a körzeti védőnők mindegyikével. Három év távlatából visszatekintve igazoltnak látszik az a feltevés, miszerint a védőnői hálózat képezi a program kivitelezésének egyik alapvető bázisát. Ugyanis a közösségbe^ nem járó gyermekekhez rendszeresen eljuttatni a tablettát csak a védőnők bevonásával lehet­séges. Ezenkívül több ízben elkísértem bizottságunk titkárát a tabletta bevezetését megelőző ankétokra. Már ebben az előkészítő fázisban rendelkezésre állt kellő számú, rövid, lai­kusok számára íródott, helyi egészségnevelő felvilágosító anyag, melyet eze­ken a táj értekezleteken eljuttatunk az érdekelteknek. Nagy hangsúlyt ka­* Csongrád megyei vezető védőnő Érkezett: 1990. január 2. Elfogadva: 1990. január 31. 179

Next

/
Thumbnails
Contents