Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 83. 113—152. 1990.

Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet Fogászati Osztály (igazgató: Dr. Németh Gizella igazgató-főorvos) és Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Mari Albert egyetemi tanár), Szeged

Rendellenes helyzetű felső szemfogak kezelési lehetőségei

DR. BUDAI MARIA és DR. HALASZ JENŐ

„A maradó fogazatban található fogazati anomáliákban igen sok esetben a maradó szemfogaknak kulcsszerepe van a normális alsó és felső fogív kialakításában, mivel e fogak helyének megfelelően mintegy megtörik a maradó fogazat íve. E fogak szabályos elhelyezkedése a fogívben nagyon fontos mind funkcionális mind esztétikai szempontból” — írja Bakody [1]. Előtöfésük során e fogak teszik meg a leghosszabb utat az orbita alapjától az okkluzális síkig. Előtörésük idején a felső kismetszők és az első premolárisok már régen a helyükön vannak, s ha a fogív szűk, már elfoglalták a szemfog helyét [22[. Az ortodonciai gyakorlatban gyakran találkozunk a szemfogak retenciójával [9, 11, 12, 21]. A retineált szemfogak esztétikai és működésbeli zavarokat okozhatnak, kialakulhat körülöttük follikuláris ciszta is. A kezelési tervben ezeket figyelembe kell venni. Mind a tej, mind a maradó-fogazatban van egy meghatározott előtörési sorrend az életkortól függően [12]. Ha a maradó szemfog a normális előtörési idő után is csírahelyzetben marad és elótörést nem mutat, a fog retenciójáról beszélünk. Moyers [21] a retenció okait a következőkben foglalta öszsze: tejfogcsira trauma; előtörési sorrend zavara; helyhiány a fogívben; fogcsírák rotációja; tejfoggyökér felszívódási zavarai; szájpadhasadékos betegeken a hasadékba előtört szemfog. A maradó szemfogak retenciója esetén legtöbbször a tej szemfog gyökerének felszívódása elmarad, így a fogívben perzisztáló tej-szemfogat találunk. Másik lehetőség, hogy a szájban a maradó hármasok helyének záródását észleljük. A diagnózis felállításához elengedhetetlen a röntgenfelvétel készítése. Meghatározhatjuk a szemfog helyzetét több irányból centrált intraorális és ráharapásos felvételek segítségével [4, 7, 17]. A retineált szemfogak kezelése ortodonciai, sebészi, sebészi-ortodonciai megoldásokkal történik [6, 8, 9, 11, 19].

Ortodonciai kezelés: kedvező tengelyállás mellett, ha a maradó szemfogaknak 3 mm-nél kisebb hely áll rendelkezésre az első premolárisok extrakciójával teremtünk helyet, majd kivehető lemezzel vagy rögzített készülékkel rendezzük a fogívet. Ha a helyhiány nem haladja meg a 3—6 mm-t, a maradófog röntgenen megállapítható szélességétől függően, tágítócsavaros kivehető készülékkel megteremtjük a szemfog helyét [1].

Sebészi-ortodonciai kezelés: kedvezőtlen tengelyállás és elegendő hely esetén vagy helyteremtés után lehetséges [3, 22]. A labiális vagy palatinális elhelyezkedés mellett feltárás után a szemfog kívánt helyzetbe hozására több lehetőség ismert. Heydt [11] a „Cuspid-Pull Bracket”-et használja, Beggtechnikával kombinálva. Johnston [14], Lewis [15], Strangl [20] bukkális húzást alkalmaz „edgewise” készülékhez kapcsolva. Becker és Zilberman [2] palatinális húzást használ. Jacoby [13] a „Ballista Spring system”-et ajánlja. Genslor [10] „direct bonding” technikát alkalmaz.

Érkezett: 1989. november 18.

Elfogadva: 1990. január 15.

149