Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
Fogorvos! Szemle 83. 99—103. 1990. Pécsi Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó Imre egyetemi tanár Pécs), és Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest „Homodent—1” és „Goodfiíí” ezüsíamalgámporok összehasonlító pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata DR. SZABÓ JANOS, DR. HERCZEGH BÉLA, DR. BÄNÖCZY IOLAI! В DR. SZABÓ IMRE A destruált fogak koronájának ezüstamalgámmal történő rekonstrukciója a leggyakrabban végzett fogorvosi beavatkozás. Egyetlen más terápiás ténykedést sem végzünk ilyen magas számban. 1988-ban az állami fogbetegellátás keretében kb. 2 millió amalgámtömés készült. A fentiekből következik, hogy hazánk lakosságának fogazati egészsége szempontjából döntő kérdés, hogy milyen minőségű amalgámtömések készülnek. A tömések viselési idejének akárcsak 20%-kal való meghosszabbodása, vagy megrövidülése jelentős anyagi megtakarítással, ill. veszteséggel jár. Skandináv vizsgálat szerint az összes amalgámtömések több mint felét korábbi amalgámtömések helyére készítették [16]. Angliai felmérések szerint az amalgámtömések fele sem marad szájban kilenc évig [1, 17]. A tömések 55—60%-át az üreg szélénél megjelenő másodlagos szuvasodás miatt kell kicserélni [12]. A tömések élettartamát meghatározó tényező az amalgám széli záródása [6, 10]. A tömés szélén kialakuló elégtelenség megjelenéséig eltelt idő elsősorban a fogorvosi munka minőségétől függ [8], másodsorban az amalgámötvözet (reszelék, por) tulajdonságai határozzák meg. A leggondosabb orvosi munka sem képes kompenzálni az ötvözet gyengéit [11, 13]. A gyakori töméscserék több amalgám felhasználásával járnak, a fogorvosi rendelők személyzetének munkáját növelik, de időveszteséget jelentenek a betegnek is. Mindezek anyagi vonzatán túl egy-egy töméscsere mindig foganyagveszteséggel is jár, s a preparációs trauma a fogbélre sem közömbös. A felhasználásra kerülő amalgámötvözet megválasztásakor — állandónak feltételezve a fogorvosi munka minőségét — eldől a fogak konzerválásának várható időtartama. Ilyen jelentőségű döntést csak kellő információ birtokában, gondos mérlegelés után hozhat a fogorvos. A minimális információ legalább kétéves időtartamú, követéses klinikai vizsgálat eredménye lehet [14]. Az idézett szerzők a laboratóriumi és a klinikai vizsgálat között korrelációt találtak. A középtávú ötéves klinikai vizsgálatok természetesen még megbízhatóbb információval szolgálnak [5, 8]. Ilyen összehasonlító követéses klinikai vizsgálatok elvégzése nélkül jelent meg a hazai kereskedelmi forgalomban a Vasipari Kutató Intézet által kifejlesztett konvencionális amalgámötvözet, a Homodent—1, mely termék az 1989-es BNV-n kiváló áru minősítést kapott. Az OMKER 1988 óta a korábban is forgalmazott Goodfill (ögussa) mellett, mint választási lehetőséget forgalmazza a Homodent—1-et is. Vizsgálataink célja az volt, hogy a megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában, a hazai kereskedelmi forgalomban lévő két amalgámötvözet szemcséinek méretét, alakját és felszíni struktúráját pásztázó elektronmikroszkóppal meghatároztuk és laboratóriumi eredményeinkkel segítsük az amalgámötvözetet vásárló magyar fogorvosok döntését. Érkezett: 1989. november 20. Elfogadva: 1990. január 16. 99
