Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 82. 87—90. 1989. Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) orvosi rendelője, Budapest Konstrukciós harapásbeállítás segédeszköze dr. komAri József Az okklúziós interferencia a fog keményállományában, a pulpában, a paro­­donciumban, a neuromuszkuláris szisztémában, valamint az állkapocsízületben idézhet elő kóros elváltozást [1]. A rágórendszeri diszfunkciók 97%-át Böttger [4] szerint hibás okklúzió idézi elő. Okklúziós traumával kombinálódott paro­­dontitiszben a szövetpusztulás súlyosabbá válik és gyorsabban progrediál [2]. Glickman [8] a túlterheléssel súlyosbított fogágygyulladást „compound perio­­dontitis”-nek (kombinált parodontitisznek) nevezi. — A korai érintkezés ki­téríti az állkapcsot záróharapásos helyzetéből, s ez izomegyensúlyi zavarhoz vezet. A hátsóbb helyzetbe kényszerült fogak oldalán a fejecs fokozott nyo­mást gyakorol a diszkuszra, s ezt az állapotot az állkapcsot mozgató izmoknak a m. pterig. externus effektusának csökkenésében, ill. a retraktorok aktivi­tásának fokozódásában megnyilvánuló aszimmetriás funkciója súlyosbítja [3]. A körülírt területen ható fokozott nyomás a diszkusz kimaródásához, körülírt felszívódásához vezet. Szájnyitáskor a fejecs hangos kattanás kíséretében sza­badul ki ebből a helyzetéből. A korai érintkezés kopás, ill. az érintett fog ten­gelyállásának megváltozása révén megszűnhet, de az állkapocs kényszerhely­zete — az előbb említett, irreverzíbilis elváltozás miatt — megmarad. A kó­ros helyzet korrekciója, az izomműködés egyensúlyának helyreállítása ilyenkor csak konstrukciós harapásban elkészített, kivehető, ill. fix készülékkel lehet­séges. A konstrukciós harapás beállításához a legkézenfekvőbb támpont az állkapocsközép egybevetése a médián síkkal. A középvonal helyzetének figye­lembevétele Brodie és mtsa [5] szerint segítséget nyújt az okklúzió értékelésé­hez, a fejecsek záróharapásos pozíciójának megítéléséhez, valamint az aszink­ron izomműködés, a fokozott izomtónus fennállásának megállapításához. Előfor­dulhat azonban, hogy állesonti, ill. alveoláris aszimmetria miatt az állkapocs­közép normális helyzete ellenére a fogívek még aszimmetriásak lehetnek [6J. Ilyenkor a középre állítás erőszakolása során megtörténhet, hogy a fejecsek nem a funkciónak optimálisan megfelelő pozícióba kerülnek. Szükségesnek látszott egyrészt tájékozódni arról, hogy a korai érintkezés rágórendszeri, ill. rágószervi következményeinek együttes előfordulása mi­lyen gyakori, másrészt arról, hogy az állkapocsközépnek a médián síkhoz vi­szonyított, Vz mm-nél nagyobb eltérése milyen gyakorisággal szerepel rágó­rendszeri diszfunkcióval összefüggésben. Továbbá szükségesnek látszott olyan módszer kidolgozása, amely annyiban korrigálja a mandibula pozícióját, hogy a fejecs kikerüljön a diszkusz kimaródott, esetleg kilyukadt részéből, függet­lenül attól, hogy ez a középvonalak egybeesésekor következik-e be vagy sem. Anyag és módszer A felméréseket az általam ellátott intézmény dolgozóin végeztem. Az anam­­nézis felvételekor többek között otitisz media, valamint súlyfürdős kezelés Érkezett: 1988. július 20. Elfogadva: 1988. november 15. 87

Next

/
Thumbnails
Contents