Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
A jó retrográd amalgám gyökértömés esetében is megfigyelhető rés a dentinfal és a tömőanyag között. Megbeszélés A konzerváló fogászatban a tömések készítése során az egyik nagy probléma a tömések széli zárása. Az amalgám tömések és a retrográd amalgám gyökértömések esetében is többen leírták, illetve megmérték a rést a kavitás fala és a tömőanyag között [8, 16]. A szájban a tömésszél és a fog anyaga közé baktériumok, kémiai anyagok, molekulák, ionok juthatnak, és a következmény a szekunder kariesz kialakulása lesz. A gyökértömések esetében némileg eltérő a helyzet, mivel itt a nekrotikus anyagoknak a foramen apicale irányába történő áramlását kell megakadályozni. Amíg a szájüregben gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre állnak a baktériumok, addig a periapikális térbe egy korlátozott mennyiségű nekrotikus anyag juthat be, annyi, amennyit a gyökércsatorna előkészítése során hátrahagytunk. Pontosabban, a nekrotikus anyagok forrása a ki nem tisztítható ramifikációs rendszer és a nem megtisztított dentinfelszín, ami a gyökértömés melletti résen át közlekedik a periapikális térrel [17]. A fenti meggondolások alapján döntöttünk úgy, hogy ne a retrográd gyökértömés melletti rés szélességét mérjük, hanem arra keressünk választ, hogy a rés milyen nagy dentinfelszínre nyit kaput. A szájüreggel közlekedő rés esetén inkább a kapu nagysága és ennek viszonya a baktériumok méretéhez a fontos, mivel a baktériumok, ha már bejutottak, tovább tudnak haladni. Az általunk kidolgozott módszer alkalmasnak tűnik a bediffundált festék által jelzett dentinfelület mérésére. E dentinfelület nagysága egyéb tömőanyagok, tömések széli zárásáról is felvilágosítást adhat. Eredményeink azt mutatták, hogy a sztereomikroszkóp alatt készített retrográd amalgámtömések zárása jobb, szignifikánsan kisebb a megfestett dentinfelszín nagysága, mint ha a tömést a szem ellenőrzése mellett készítettük. A resekciós felszínekről készített SEM-felvételek tanúsága szerint a mikrotechnika elősegítheti a korróziós felszínek, az amalgámrészecskék szétszóródásának és toxikus hatásának csökkentését is. A festékdiffúziós vizsgálat mellett a SEM-felvételek is bizonyították, hogy gondosabb műtéti technikával a tömések zárása jobb, de nem éri el a kívánatost. További fejlődés forrását még pontosabb módszer és a felhasznált anyag sajátságainak javítása képezhetik. IRODALOM: 1. Adler P., Záray E., Bánóczy J Cariologia és endodontia (Konzerváló fogászat). Medicina, Budapest, 1982., 384. o. — 2. Apotheker, H.: The applications of the dental microscope: Preliminary report. J. Microsurg. 3, 103, 1981. — 3. Apotheker, H. and Jako, G. J.: A microscope for use in dentistry. J. Microsurg. 3, 7, 1981. — 4. Bauer, G. J. and Henson, J. L.: Microleakage: A measure of the performance of direct filling materials. Oper. Dent. 9, 2, 1984. — 5. Tsau-Mau Chou and Pameijer, M. C.: The application of microdentistry in fixed prosthodontics. J. Prosthet. Dent. 54, 36, 1985. — 6. Cunningham, J.: The seal of root fillings at apicectomy. Br. Dent. J. 139, 430, 1975. — 7. Daniel, K. R.: Microsurgery: Through the looking glass. Microsurg. 300, 1251, 1979. — 8. Fuks, B. A., Grajoser, R. and Eidelman, E.: Assessment of marginal leakage of class II. amalgam-sealant restoration. J. Dent. Child. 43, 343, 1986. — 9. Horváth L.: A gyökértöméssel kapcsolatos sebészeti beavatkozásokról. Fogorv. Szle. 68, 173, 1975. — 10. Kopp, W. K. and Kresberg, H.: Apicotomy with retrograde gold foil in a new technique. N. У. Dent. J. 39, 8, 1973. — 11. Luks, S. J.: Root-end amalgam technique in the practise of endodontics. J. Am. Dent. Assoc. 53, 424, 1956. — 12. McLean, J. W.: A five-year case history of polycarboxylate cement root filling. J. Brit. Endod. Soc. 5, 20, 1971. 13. Modia Z. és Szabó I.: Cavittal végzett retrográd gyökértömések klinikai tapasz84
