Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlási Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest Vörösvértestekhez kötött antigén tulajdonságok és vérsavó fehérje tulajdonságok kimutatása a nyálban és a szájképletekben Irodalmi áttekintés DR. SCHRANZ DÉNES A nyál és a szájképletek vércsoport-, ill. vérsavó fehérje tulajdonságainak és kimutatásának ismerete nem csak az egységes orvosi szemlélet, hanem különösképpen az igazságügyi fogorvostan szempontjából is jelentős, s szükséges, hogy erről a problémáról a fogorvos is tájékozódjék. E tulajdonságok kimutatása ugyanis további elkülönítésekhez nyitja meg az utat ismeretlen holttest vagy esetleg feldarabolt részek (fej) igazságügyi fogorvostani személyazonosság megállapításához. Ezért a következőkben rövid áttekintést kívánok nyújtani erről a kérdésről a régebbi, újabb és legújabb — igen gazdag — irodalmi megállapítások és adatok alapján. Irodalmi áttekintésem csupán azt a célt szolgálja, hogy a probléma iránt érdeklődő számára tájékoztatást nyújtson a vonatkozó irodalomról. A felosztás a következő: nyál, szájnyálkahártya, fog és fogkő, fogmedercsont. Nyál Sirai [12], valamint Yamakami [15] már 1926-ban kimutatta a nyálban az ABO vércsoport antigéneket. Lehrs [5] és tőle függetlenül Putkonen [9] már 1930-ban megállapították, hogy az emberek egy része nyálával secretálja az ABO vércsoport antigéneket, más részük viszont nem. A fehér embereknek kb. 20%-a non-secretor. A secretor típusú egyének közül az „A” vércsoportúak nyálában, A, a „B” vércsoportúakéban B, az „AB” vércsoportúakéban pedig A és В antigén található. A „O” vércsoportúak nyálában nincs sem A, sem pedig В antigén. Ebből következik, hogy ha valakinek a nyálában nincs sem A sem В antigén, akkor az illető vagy „O” vércsoportú secretor, vagy bármilyen vércsoportú non-secretor. Ha tehát a nyálban van А, В vagy AB vércsoportú antigén, akkor egyértelműen megadható az illető vércsoportja. Megjegyzendő, hogy ha nincsenek is jelen a nyálban vércsoport-antigének — mert az illető non-secretor — a száj nyálkahártyában, a fogakban és az alveoluscsontban azért jelen lehetnek a vércsoport-antigének. A secretorok dominans öröklődési faktora az S-gén, a non-secretoroké a recesszív s-gén (Schiff, [11]). Így a következő képletek adódnak: AS, BS, ABS, OS = secretorok, As, Bs, ABs = non-secretorok. A nyálban levő antigén anyagok legnagyobb részét a sublingualis és a submandibularis mirigyek szállítják, a parotis ezzel szemben csak nyomokban (Tosira, [14]). A kiválasztási viszonyokat illetően Tálab [13] megállapította, hogy azok a nap folyamán ingadozásokat mutatnak. Igazságügyi fogorvostani-kriminalisztikai kérdés, amikor a helyszínen talált, váladékkal szennyezett tárgyakat kell megvizsgálni az esetleges vércsoporttulajdonságok meghatározására. Ilyenkor a talált, pl. cigarettacsikket, zsebken-Fogorvosi Szemle 82. 53—56. 1989. Érkezett: 1987. június 16. Elfogadva: 1988. július 8. 53
