Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
A Ketalar-narkózis szövődményei közül saját beteganyagunkon 1%-ban fordult elő aspirált nyák miatt létrejött reflektórikus branchospasmus, 16%-ban emesis, és 2%-ban excitált ébredés (1. ábra). Fogorvosi beavatkozásaink %-os megoszlását a 2: ábra foglalja össze. A komplex ellátás azt jelenti, hogy egy szájon belül többféle kezelést, pl. gyökértömést, extractiót stb. végeztünk. Ezen belül a konzerválás és a szájsebészeti beavatkozások aránya 66 :34. Szájsebészeti beavatkozásunk volt az extractio, frenulectomia és az incisio, konzerválás a tömés, gyökértömés és élpótlás. Egyéb alatt a trepanálást és elcsiszolást értjük. A 3. ábra a kezelések számszerinti megoszlását mutatja. A 4. ábra a narkózisra került beteganyag életkor szerinti megoszlását szemlélteti. Megbeszélés A Ketalar, ill. Calypsol egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező narkotikum. Intramuscularisan adva, 3—5 perc alat teljes szomatikus analgéziát és felületes alvást hoz létre, miközben a védekező reflexek (köhögés, nyelés, pillacsapás) részben megmaradnak, a keringési rendszer működése fokozódik, és a légzés lényegesen nem csökken. Úgynevezett disszociatív anaesthesiát hoz létre. Atropin praemedicatio a salivatiot, az együtt adott kis mennyiségű Seduxen a posztnarkotikus nyugtalanságot előzi meg [2, 7, 8]. Ketalar-, ill. Calypsol-narkózist alkalmaztunk ismételten visszakerülő betegeinknél is [5]. A félelem miatt narkózisra kerülő csoportban erre ritkán volt szükség. Ezt bizonyítja az is, hogy csökkent a félelem miatt narkózisra kerülők száma. Ha az indikáció szerinti elosztást évenkénti bontásban nézzük, 1981-ben 73% volt a félelem és 27% a mentalis retardáltság miatt végzett narkózis. Az évek során ez az arány teljesen megfordult, 1986-ban csak 15%-ban a félelem, és 85%-ban a mentalis retardáltság volt a narkózis indikációja. Feltételezzük, a többszöri találkozás és a narkózissal járó kellemetlen körülmények miatt a későbbiekben a félelem miatti esetek nagy többségében, lokális érzéstelenítésben lehet elvégezni a szükséges fogászati beavatkozást. A fogászati beavatkozásokat tekintve, célunk mindig a teljes fogászati ellátás volt, amennyiben ezt a fogazat állapota lehetővé tette. A legnagyobb százalékban többféle beavatkozással, vagyis komplex ellátással tudtuk ezt elérni. A narkózis körülményei között is a fog megmentésére törekedtünk. Sajnos elég nagy százalékban a szájsebészeti beavatkozásokon belül már csak extractiót tudtunk végezni. Ez a 23% viszont nem mutatja a valódi helyzetet. Ha a komplex ellátáson belüli extractiok 34%-os, és tömések 66%-os arányát is beszámítjuk, megváltozik az arány a tömések javára. Roeters [12] és Enger [6] hasonló arányokban végzett fogorvosi kezeléseket. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Ketalar-, ill. CaZypsol-narkózis technikája alkalmas nagyszámú beteganyag korszerű ellátására. Elsősorban a mentálisán retardált gyermekek fogászati ellátásának területén pótolt igen nagy hiányt. IRODALOM: 1. Berggren, V., Linde, A.: Dental Fear and Avoidance: A comparison of two Modes of Treatment. J. dent. Res., 63, 1223, 1984. — 2. Betts, G. K., Perkin, C. E.: Use of Ketamine in an asthmatic child: a case report. Anesth. Analg. (Cleve) 50, 420, 1971. — 3. Benett, J. A., Bullmere, J. A.: The use of Ketamine hydrochloride anesthesia for radiotherapy in young children. Br. J. Anaesth., 45, 197, 1973. — 4. Carrel, R.: Ketamine: a general anesthetic for unmanageable ambulatory patients. ASDC. J. Dent. Child., 40, 228, 1973. — 5. Cronin, M. M., Bousfield, J. D., Mewitt, G. B. et al.: Ketamine anesthesia for radiotherapy in young children. Anesthesia, 27, 135, 1972. — 6. Enger, D. J., Mourino, A. P.: A survay of 200 pediatric dental general anesthesia cases. ASDC. J. Dent. Child., 52, 36, 1985. 47