Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
Az Oravecz—Varga—Schranz—Huszár-féle tankönyvben nem történik említés csipkékről, viszont a felső egyes leírásában ez olvasható: „a labiális felszín mindig sima, sohasem látható rajta a hármas osztottság nyoma, ami a megfelelő maradó fogon olyan gyakran észlelhető” [7]. A Schefj-féle, több kiadást megért kézikönyv 1922-es kiadásában az anatómiai részt Lenhossék M. írta, itt is (207. old.) úgy szerepel, hogy „Am Kaurand vermisst man die drei kleinen Zacken die an den eben durchbrochenen Dauerschneidezähnen eine so auffallende Erscheinung bilden; sie fehlen auch an den übrigen Milchinzisiven.” A sok kiadást megért Räuber—Kopsch anatómiai tankönyv-atlaszban is úgy szerepel, hogy nincsenek csipkék a tejmetszők szélén [8]. A szerzők második csoportja megemlíti, hogy nagyon ritkán előfordul csipkés szélű tejmetsző. így DeJonge [2] szerint az első, alsó tejmetsző „ist der einzige unter den Milchschneidezähnen, bei dem die drei Randtubercula zur Entwicklung gelangen können!”. Wetzel G. fogászati anatómiakönyvében pedig az található, hogy a felső tejmetsző éle esetleg hullámos lehet [11]. Egy harmadik szerzőcsoport megemlíti a csipkés szélt, mint egy lehetséges anatómiai változatot. Zuckerkandl E. a Scheff-kézikönyv 1909-es kiadásában [12] azt írja, hogy csak az alsó tejmetszőkön fordul elő. A negyedik álláspont szerint minden tejmetszőn megfigyelhetők az él csipkéi. Chira I. [1] mind a szövegben, mind a rajzokon szerepelteti valamennyi tej metszőn az él csipkéit, leírja a köztük levő éli bevágásokat, valamint a külső felszín két függőleges árkát, hármas tagoltságát. A vélemények vázolt megoszlása, és az a tény, hogy mi magunk gyakran láttunk csipkés szélű tejmetszőket kisgyermekek szájában, arra késztettek, hogy a kérdést saját megfigyeléssel próbáljuk tisztázni. Minthogy csak tájékozódó vizsgálatra gondoltunk, eltekintettünk minden bonyolultabb vizsgáló módszertől, így a még át nem tört fogak röntgenvizsgálatától és a lenyomatvételről. Mintegy félezer tejmetsző megfigyelése elegendőnek bizonyult bizonyos tények és tendenciák megállapítására. I. táblázat A csipkés rágóélű tejmetszők előfordulása a megvizsgált beteganyagon A fog jele 52 51 61 62 Csipkés fogak száma 3 6 6 2 %-osan 4,4 8,8 8,8 2,9 %-osan 14,7 23,5 25 11,7 csipkézett 10 16 17 О A fog jele 82 81 71 72 Elsőként kihúzott tej fogakat vizsgáltunk meg, a szegedi és debreceni klinika oktatási anyagából. A mintegy három tucat frontfog közt a legtöbbnek az éle teljesen lekopott, csipkének nyoma sem volt. Néhány példány mérsékeltebb kopása felismerhetővé tette még az egykori tagoltságot, a külső felszínen is több esetben észlelhető volt a függőleges árkok megléte. E megfigyelések mintegy igazolják az anatómusokat [2, 6, 12]: azért szerepel náluk a sima él, mert a rendelkezésükre álló foggyűjtemények lekopott példányai alapján ilyen eredményekre kellett jutniok. Másodjára megvizsgáltunk szájban 619 tejmetszőt, szűrővizsgálatokon megjelent, válogatatlan beteganyagon. A fogakat mindössze megtekintettük, feljegyeztük a gyermek életkorát, nemét, a csipkék meglétét vagy hiányát. Azt találtuk, hogy a vizsgált tejmetszők több mint 10%-ában felismerhető volt a 38
