Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

diagram tanulságait összevetve elmondhatjuk: A 4-esek távolságának meghatározásakor a leggyakrabban előforduló SIS-értékeknél Pont és Schmuth módszere közel azonos értéket ad — itt metszik egymást az egyenesek. Ezzel szemben a 6-osok távolságának megítélésekor már nagyobb különbségek adódnak. (Pl. 33 mm-nél 2,5 mm; 38 mm-nél pedig már 5 mm az eltérés.)

Megbeszélés

Mivel a Pont-index nem tér ki a fogív sagittalis viszonyainak értékelésére, azaz a fogívmagasság számítására, ezért a Schmuth-index mindenképpen egygyel több információval szolgál. (Ennek klinikai alkalmazhatóságát teleröntgen-f el vételek kontrolljával a későbbiekben még megvizsgáljuk.)

Eddigi vizsgálataink alapján — ha a Pont szerinti eredményeket elfogadjuk

— egyszerűbb számítási módja miatt helyette alkalmazható a Schmuth-index az ideális első praemoláris távoiság meghatározásához; ugyanez az első molárisok esetében a viszonylag nagy különbségek miatt csak alacsony — 30 mm körüli

— SIS-értékeknél eredményes.

IRODALOM: 1. Dénes J. és Tóth P.: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Medicina, Budapest, 1978. 197—202. o. — 2. Juhász G., Balaton P. és Kéri I.: Fogszabályozási indexek. Fogtech. Szle. 53, 66, 1986. — 3. Klink, U., Heckman, К. und Bredy, E.: Orthopädische Stomatologie. Barth, Leipzig, 1980. 71. o. — 4. Schmuth, G. D. F.: Kieferorthopädie. Thieme, Stuttgart, 1973. 118. o.

Balaton P. Dr, Juhász G. Dr. and Gács M. Dr.: Examination oj the Schmuth index in establishing the orthodontics diagnosis.

In the publication the orthodontic diagnostical systems of Pont and Schmuth are compared as the reuslt of which in judging the premolar distance the Schmuth

25