Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

mozgással a fog nyakára, miközben egy exkavátorral segítjük a hurkot át­csúszni a korona legnagyobb domborulatán (2. ábra). Azokban az esetekben, amikor a műtéti feltárás során a szemfog koroná­jából csak igen kicsiny zománcfelszínt tudunk láthatóvá tenni, kompozíciós tömőanyaggal rögzítjük a piciny dróthurkot (3. ábra). A dróthurokba másik drótot fűzünk, összetekerjük és a sebszélek zárása után kampónak vissza­hajlítjuk. Ez az összetett rendszer azért szükséges, hogy a kampó mozgása szabad legyen, ne tudja a kompozíciós anyaggal rögzített hurkot lefeszíteni a zománcfelszínről. A jó tartást elősegíti, ha egy zománcon belüli mélye­dést fúrunk gyémánt fordított kúppal a szemfog feltárt felszínébe. 3. ábra. K. E., 13 éves leány 13. imp. szemfoga. A 14. fogat eltávolítottuk, a 13. fo­gat feltártuk, dróthurkot ragasztottunk a koronára, a hurokba drótkampót fűztünk. Választhatjuk bizonyos esetekben a felső szemfog sebészi transzpozícióját is. Gyorsabban érünk el eredményt ezzel a módszerrel, viszont a fog vitalitása szempontjából nem teljesen megbízható eljárás. Ha a gyökércsúcs záródása előtt végezzük a műtétet, több esélyünk van az elő fogbél megtartására. A műtét során a szemfogat kiemeljük eredeti helyéről, megpróbáljuk lehetőség szerint okklúzióba állítani és önkötő akrilátsínnel azonnal rögzítjük a sebszé­lek zárása után (4. a—g. ábra). Általában két hónap elegendő az akrilátsínt a helyén hagyni. Ha a klinikai és röntgenvizsgálat nem mutat kóros eltérést, a fogat vitálisnak tekintjük, ellenkező esetben gyökértömést végzünk. Egyszerűbb a megoldás a bukkálisan és eléggé felszínesen elhelyezkedő, az ínyt kidomborító impaktált felső szemfogak esetében. Ilyenkor úgynevezett ablakot vágunk szikével a mukoperioszteumon, majd vésővel a vékony csont­réteget is eltávolítjuk (5. a., b. ábra). A sebszélek gyógyulása után már fel­ragasztható egy bracket a fogfelszínre a további fogszabályozó kezeléshez. 14

Next

/
Thumbnails
Contents