Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
1089. június LXXXII. в. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle 82. 161—163. 1989. Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórház-Rendelőintézet (főigazgató: Dr. Mundi Béla) Szájsebészeti Osztály (főorvos: Dr. Bőgi Imre), Budapest 50 éves a Rókus Kórház Szájsebészeti Osztálya DR. LATINRA ROBERT A Rókus Kórház alapkövét — nagy ünnepség keretében — 1795. augusztus 30-án tették le, majd 1798. május 24-én, pünkösd hétfőjén kezdte meg működését [1]. A betegek fogászati ellátását csak nehezen és eléggé későn sikerült bevinni a Rókus Kórház falai közé, az ugyanis egy ideig a „lenézett” orvosi szakmák közé tartozott. A fogászatot abban az időben orvosi tudás és képzettség nélkül is művelhették. A fogászatnak hazánkban a többi orvosi szakmával egyenrangú elismertetése Árkövy József érdeme, aki az 1881/82. tanévben a fogászatból magántanári képesítést, 1891/92-ben rendkívüli tanári címet, majd 1918-ban egyetemi ny. r. tanári kinevezést nyert. Árkövy már 1880-ban helyet keresett a Rókus Kórházban fogászati rendelés céljára, majd beadványt intézett a Fővárosi Tanácshoz. Próbálkozása azonban nem sikerült, kérését Gebhardt igazgató véleményezése alapján elutasították. Gebhardt kijelentette, hogy „amíg ő él, a fogászat nem teszi be a lábát a Kórházba”. A balsiker nem csüggesztette el Árkövyt, 1881-ben a Magyar u. 21. szám alatt saját költségére magán foggyógyintézetet rendezett be és 7 éven át itt oktatta elméletileg és gyakorlatilag a fogászatot [2]. A Rókus Kórházban a rendszeres fogászati kezelés 1887-ben kezdődött el, amikor Müller Kálmán igazgató előterjesztésére Árkövy József magántanárt a kórházhoz rendelő fogorvossá nevezték ki. A könyvtárszobát alakították át rendelőnek. Ebben a szűkös helyiségben három és fél éven át végezték a fogbetegek kezelését és itt folyt három szemeszteren át a fogászat tanítása is. A kórházban szűkös helyi viszonyok miatt a fogászat további fejlesztésére kilátás nem volt, ezért Árkövy 1890. február 15-én a Rókus kórházi fogászat rendelését megszűntette és működését a Budapesti Tudományegyetem Orvos Karának helyiségeiben folytatta. Kitartó, szívós küzdelmének eredményeképpen 1909- ben nyitották meg a budapesti egyetemi Stomatológiai klinikát [2]. Árkövynek a Rókus Kórház kötelékéből való távozása után a fogbetegek ellátása a kórházban újból mostoha viszonyok közé került és csupán 1933-ban rendeződött. amikor az újonnan berendezett fogászati rendelőbe Wolf Károly központi igazgató Szecsey Lajos sebész adjunktust nevezte ki és bízta meg a fogászati rendelés ellátásával. Szecsey Lajos előzetesen megszerezte a fogszakorvosi képesítést is. A rendelő berendezése egy olajpumpás műtőszék, egy lábhajtós fúrógép és a kisebb műtétek elvégzésére egy műtőasztal volt. A szerény keretek között indult fogászati szakrendelés csakhamar bebizonyította létjogosultságát. A betegforgalom egyre növekedett és az egyetlen szobából álló rendelő a növekvő igényeknek nem tudott eleget tenni, önálló fog- és szájsebészeti osztály létesítése vált szükségessé [2, 6]. A Belügy. Min. 257. 876/1937. XVI. BM. számú jóváhagyásával 1938. január 15-én megnyílt a fog- és szájsebészeti osztály a Rókus Kórházban két 5 ágyas (egy férfi és női) kórteremmel, korszerűen berendezett műtővel és kezelőhelyiséggel. Az osztályhoz egy főorvosi és egy másodorvosi állást szerveztek. A főorvosi állásra Szecsey Érkezett: 1988. január 16. Elfogadva: 1989. febrár 20. i n 1
