Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-05-01 / 5. szám

Mielőtt a sagittalis hasítást elvégeznénk, befúrjuk a műtét utáni rögzítéshez használatos kompresszióé csavarok helyét. A sagittalis hasítással a canalis mandibulae teljes lefutásában feltárható és a benne futó neuro-vascularis köteget a lingulától a foramen mentáiéig át tudjuk tekinteni.! Az ideg dekompressziója és a sérült szakasz helyreállítása mikroszkóp alatt elvégezhető. Ha az idegből el kell távolítani a sérült részt, a distalis rész természetes kanyarulatainak kiegyenesítése és a foramen mentale hátrahelyezése után az idegvarratok feszülésmentesen belehelyezhetek.

Megbeszélés

Az arccsontok törései vagy a dento-alveolaris és a maxillo-facialis sebészi beavatkozások során a n. trigeminus perifériás ágainak sérülése nem ritka szövődmény. A nnak ellenére, hogy a sérülések többsége spontán gyógyul, nem elhanyagolható a végleges idegfunkciós károsodások száma. Napjainkban a mikrosebészeti technika lehetővé teszi a perifériás idegsérülések biztonságos gyógyítását, ezért indokolt esetben a műtétet célszerű elvégezni. 1983-tól napjainkig 210 esetben végeztünk mikrosebészeti helyreállító műtétet a n. trigeminus említett ágain. A műtétek legnagyobb része dekompresszio (130) és anastomosis (75) volt. Csak néhány esetben helyeztünk be ideg-graftot, kiterjedt roncsolás (lövési sérülés) és daganateltávolítás utáni rekonstrukció alkalmával. A gyógyultak és javultak együttes aránya 85 %, a változatlanok aránya 15 %. volt. Rosszabbodás egy esetben'sem történt. A kórházi kezelés átlagosan mindössze 1—2 napot igényelt és a munkaképtelenség átlagosan nem volt több mint két és fél hét. Dekompressziós műtét után a funkció visszatérése már 2—3 nap után jelentkezik, a teljes gyógyulás 6 hét után várható. Anasztomosis után a regeneráció első jeleit 2 hónap múlva észleltük. Az idegfunkció fokozatos helyreállása 6—12 hónapig is elhúzódhat. Ha addig nem következett be gyógyulás, további javulás már nem várható.

IRODALOM: 1. Aliig, G. G.: Dysesthesia of the lingual and inferior alveolar nerves following third molar surgery. JOMS 44, 454, 1986. -— 2. Bruce, R. A.: Age of patients and morbidity associated with mandibular third molar surgery. JADA 101, 240, 1980. — 3. Kipp, D. P., Goldstein, В. II., Weiss, W. N.: Dysesthesia after mandibular third molar surgery. A retrospective study and analysis of 1337 surgical procedures. JADA 100, 185, 1980. — 4. Kisselbach, J. É., Chamberlain, J. G.: Clinical and anatomic observations on the relationship of the lingual nerve to the mandibular third molar region. JOMS 42, 565, 1984. — 5. Kriiger, E., Schilli, W.: Oral and Maxillofacial Traumatology. Quintessence, Berlin, 1982, 368—369. — 6. Merrill, R. G.: Prevention, treatment and prognosis of nerve injuries related to the diffucult impactions. Dent, Clin. N. America 23, 471, 1979. — 7. Mozsdry, P. GMiddleton, R. A.: Microsurgical reconstruction of the infraorbital nerve. JOMS 41, 315, 1983. — 8. Mozsdry, P. G., Middleton, R. A.: Microsurgical reconstruction of the lingual nerve. JOMS 42, 415, 1984. — 9. Mozsdry, P. G., Syers, C. S.: Microsurgical correction of the injured inferior alveolar nerve. JOMS 44, 431, 1985. — 10. Seddon, H. J.: Three types of nerve injury. Brain 66, 237, 1943. — 11. Sutherland, S. A.: A classification of perifériái nerve injuries. Brain 74, 491, 1951. — 12. Sutherland, S. A.: Nerves an nerve injuries. Livingstone, Edinburgh, 1978.

Mocsáry P. G. Dr.: Restoration of the injuries of the nervus trigeminus branches by means of microsurgical method

The cause and pathomeclianism of injuries of the n. trigeminus brandies are described. The diagnostics and prognostics of the injuries are discussed in detail and a system of classification employed by the author is disclosed. After discribing the microsurgical technique employed for treating the injuries successful treatment of 210 patients is reported on.

147