Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

1989. április LXXXII. évfolyam 4. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle 82. 97—102. 1989. Pécsi Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinika (Igazgató: Dr. Szabó Imre egyetemi tanár), Pécs A hídtest és a szomszédos horgonyok parodontális befolyásoló hatása a követéses ellenőrzés tapasztalatai alapján DR. SZABÓ GYULA, DR. SZABÓ IMRE és DR. KESZTHELYI GUSZTÁV A rögzített fogpótlások terápiás értékét a pillérfogak és a fogágy állapota [7, 12, 16], a biomechanikai szempontok és az alkalmazott odontotechnikai módszerek határozzák meg [9]. Ha horgonyként öntött borító koronákat vá­lasztunk, akkor az egyik legkritikusabbnak tartott hely a korona széle. A gingiva egészségi állapotát főként a fogpótlásnak a csonkon elfoglalt helyze­te és a széli záródás pontossága, valamint a koronaszél és a gingiva margi­nális viszonya befolyásolja [3, 10, 13]. Az öntött koronák túlméretezett alakja minden oldalfelszínen károsító té­nyezőként léphet fel. Különösen approximálisan veszélyeztet, mert nehezen hozzáférhető nemcsak a fogorvosi ellenőrzéskor, hanem akkor is, amikor a páciens rendszeres profilaktikus tevékenységet akar végezni [6]. Súlyosbító körülményekkel számolhatunk a hídtest közeli approximális felszíneken és két szomszédos horgonynál, amikor azok egymás felé eső approximális fel­színen, я közös interdentális szövetekre fejtik ki hatásukat Г181. A fogágy ál­lapotára a pillérfogak körül a fogpótlást követően már beszámoltunk [11]. Eredményeink további elemzése a figyelmet a hídtest közeli horgonykorona felszínre, valamint az egymás melletti horgonyok szomszédos felszíneire irá­nyítja és a horgonyok többi felszínét kontrollként felhasználva vizsgálja a protetikai terápiát követően észlelhető fogágyelváltozásokat. Beteganyag és vizsgálati módszerek 91 páciensből álló, rögzített fogpótlást viselő betegcsoportból [11] 60 sze­mélyt: 41 nőt és 19 férfit (átl. életkor 38,5 év) választottunk ki, akiknél a hídtest felé eső hídhorgonyok felszínét hasonlítottuk össze a fogpótlás készí­tés előtt, a kéthetes és az átlagosan 8 hónap múlva végzett ellenőrzéskor. Kontrollként a pillér oro-vesztibuláris és a hadtesttől távol eső approximális felszínét használtuk. A hídtest alámosható, illetve érintőleges formában ké­szült eleget téve a higiénés és esztétikai követelményeknek. Hasonló módon kísértük figyelemmel betegeink közül 15-nél (9 nő és 6 fér­fi, átl. életkor 36,1 év) az egymás melletti horgonyok szomszédos approximá-Érkezett: 1988. szeptember 29. Elfogadva: 1988. december 3. 97

Next

/
Thumbnails
Contents