Fogorvosi szemle, 1988 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
(Festschriftet) [9] adtak ki, amelynek egyik, névaláírás nélküli cikkében szerepelt az állítás, hogy Carabelli professzor eredetileg aranyműves-fogtechnikus volt. Ezzel a közléssel, amely szerint az osztrák fogászatot fogtechnikus alapította, is igyekeztek alátámasztani követelésüket. Az osztrák fogtechnikusok állításának egyik közvetett — nem lebecsülhető — eredménye, haszna volt, hogy megindította Carabelli életút j ára és munkásságára vonatkozó adatgyűjtést. 1912-ben az osztrák szaksajtóban Zsigmondy Ottó (1860—1917), magyar származású, kiváló bécsi fogorvos igyekezett kétségbe vonni a fogtechnikusok állítását. Közleményében Carabelli fogorvosi pályájára vonatkozó, több értékes dokumentumot közölt. Zsigmondy alaptalannak mondta a fogtechnikusok állítását, de adatai — melyek Carabelli későbbi éveire vonatkoztak — nem voltak alkalmasak a fogtechnikusok feltevésének cáfolására [16]. Salamon Henrik (1865—1944) 1936-ban, amikor a magyar fogfogtechnikusok felmelegítették az osztrák kartársaik állítását [15] azt cáfolni igyekszik, Zsigmondy adataira hivatkozva [10]. Az orvostörténelem — Zsigmondy, Salamon állásfoglalását elfogadva — mindmáig lezártnak tekintette a kérdést. Feltevésem szerint az osztrák fogtechnikusok 1910. évi állítása nem légből kapott. A századforduló idején még éltek Bécsben olyan fogtechnikusok, akik hallottak egykori mestereiktől Carabelli aranyműves-fogtechnikus múltjáról és emlékeztek erre az érdekes tényre. A fiatal Carabelliről az első írásbeli adat, hogy 19 éves korában, 1806-ban, beiratkozik a bécsi egyetemen, mint első éves sebész (chirurgus) hallgató. Nem volt orvostanhallgató, hanem a szerény előképzettséget követelő, alacsonyabb egészségügyi képesítést nyújtó seborvosi tanfolyam hallgatója. A bécsi egyetem iratai között nem található Carabelli seborvosi tanfolyamon való részvételéről további adat, viszont Lesky, E. [7] szerint 1809-ben a Josephinumban, sebészmesteri oklevelet szerzett. Feltehetően az egyetemről átment a Josephinumba. A Josephinum néven ismert katonai orvos-sebészi akadémiának (Josephinische med.-chir. Academie) feladata és joga volt, hogy a birodalom hadserege számára sebészeket képezzen [13]. Carabelli 1809-ben a sebészmesteri tanfolyam elvégzése után belép az osztrák hadseregbe. A napóleoni háborúk idején, amikor Ausztria hol a franciák oldalán, hol ellenük harcolt, sok csatát vesztett és néhányszor győzedelmeskedett, nagy szükség volt a hadseregben a sebészekre. 1814-ig tábori sebész, rangja a háború végén tábori főorvos (Primararzt des Feldlagers). Részt vett 1809-ben az asperni csatában és 1813-ban a lipcsei „népek csatájában” [6]. Működésével felettesei igen meg lehettek elégedve, mert a későbbi nemesség adományozásának egyik indoka „orvosi szolgálata a francia háborúk idején”. A háború után visszatér a Josephinumba. Az intézménynek joga volt sebészmester-képzésen kívül arra, hogy egyeseket a sebészet doktorává promoválhasson, 1812-ben a Josephinum egyetemi egyenjogosultságot kapott. A bécsi egyetem orvosi kara mellett, mondhatni, második orvosegyetem volt. 1785- től 1820-ig (az intézmény ún. első bezárásáig) módja volt a hadseregben sebészként szolgálóknak, hogy a Josephinumba vezényehessenek és ott képesítést szerezzenek. Tábori sebészi működésük pótolta az előképzettséget. Feltehetően e rendelkezések adta lehetőségek alapján lett Carabelli sebészdoktor, 1815-ben. A bécsi egyetemi és Josephinum adta sebészdoktori cím között általában nem tettek különbséget, de néha feltüntették a Doct. chirurg. után a „Jós. acad.” rövidítést, mint jelzőt. Carabelli első művének, a Geschichtliche Übersicht der Zahnheilkunde előszava szerint, már „orvos-sebészi pályafutásának első éveiben érdeklődéssel 364
