Fogorvosi szemle, 1988 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
savoldékonyságot fokozó lokális hatását Ca-szelenit kelát képződésén keresztül fejtheti ki. Kísérletünkben a szelén a kifejlett patkány molárisokra hathatott prérezorptíve, a táplálkozás során a szájüregbe kerülve. Emellett a már felszívódott szelén — posztrezorptív hatás — a nyállal kiválasztva ismét a szájüregbe juthatott [12]. A tápcsatornából a felszívódott és a véráramba került szelén a fogpulpán keresztül is hathatott a fog keményszövetekre. Vizsgálatunkban normál táp adagolásakor a fluor járulékos fogyasztása (18/5 Se ЮЕ) ellensúlyozta a szelén [18/5 Se) zománc keménység csökkentő hatását. Ez az eredmény összhangban van több irodalmi adattal [1, 10, 19]. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a fluor önmagában (18/ЮЕ) nem fokozta a molárisok mikrokeménységét. A szelén és fluor keményszövetekre gyakorolt együttes hatásáról alig van adat, a moláris fogak zománcának vagy dentinjének mikrokeménységére kifejtett hatásáról pedig a rendelkezésre álló irodalomban nem találtam utalást, így a kérdés megítélésére további vizsgálatokra van szükség. A dentinben a kezelések hatására az esetek többségében nem jött létre számottevő változás, így megállapítható, hogy az általunk alkalmazott kezelések kifejlett dentinre gyakorolt poszteruptív hatása elmarad az ugyanazon moláris fogak zománcának mikrokeménységére gyakorolt hatásától. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a patkány moláris fogak zománcában és dentinjében az alkalmazott kezelések hatására fellépő mikrokeménység változások több csoportban összhangban vannak az ásványi tartalomban tapasztalt változásokkal. A patkány molárisok mikrokeménységében fellépő változások mértéke sokkal kisebb volt mint a folyamatosan növekvő metszőfogakban [23] létrejövő változások*. * Szeretnénk köszönetünket kifejezni a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat fémtani osztállyá dolgozóinak a mérések elvégzésében nyújtott segítségükért. IRODALOM: 1. Büttner, W.: Effects of some trace elements on fluoride retention and dental caries. Arch, oral Biol., 6, 40, 1961. ■— 2. Claycomb, C. K., Sorensen, F. M., Gatewood, D. C., Jump, E. B. and Weaver, M. E.: Further studies on the presence of Se 75 in rat saliva and teeth after intracardiac injection of radioactive selenite. J. Dent. Res. 40, 504, 1961. — 3. Di Orio, L. P., Miller, S. A. and Navia, J. M.: The separate effects of protein and calorie malnutrition on the development and growth of rat bones and teeth. J. Nutr. 103, 856, 1973. — 4. Fábián T., Fejérdy P. és Zelles T.: A fehérjeszegény diéta hatása a patkány moláris fogai kemény szöveteinek kalciumtartalmára és savoldékonyságára különböző életkorban. Fogorv. Szle. 68, 161, 1975. — 5. Feagin, F., Koulourides, T. and Pigman, W.: The characterization of enamel surface demineralization, remineralization and associated hardness changes in human and bovine material. Arch, oral Biol. 14, 1407, 1969. — 6. Featherstone, J. D. B., Cate, J. M., Shariati, M. and Arends, J.: Comparison of arteficial caries-like lesions by quantitative microradiography and microhardness profiles. Caries Res. 17, 385, 1983. —- 7. Fejérdy P.: Nyomelemek és fehérjehiányos táplálás együttes hatása a fehérpatkányok keményszöveteire. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1981, 81. o. — 8. Fejérdy P., Kóbor A. és ifj. Tóth P.: Molibdén hatása a fehérjeszegény tápon tartott patkányok metszőfogainak keménységére. Fogorv. Szle. 74, 37, 1981. — 9. Fejérdy P., Tóth P. jr., Kóbor A. and Csizmadia K.: Clinical investigation of enamel acid solubility of groups of secondary school girls. J. Int. Ass. Dent Child. 15, 95, 1984. — 10. Hadjimarkos, D. M.: Selenium-fluoride interaction in relation to dental caries. Arch. Environ. Health. 14, 881, 1967. — 11. Head, J. H.: A study of saliva and its action on tooth enamel in reference to its hardening and softening. J. Am. Med. Ass. 59, 2118, 1912. — 12. Holloway, P. J., Shaw, J. H. and Sweeney, E. A.: Effect of various sucrose: casein 11
