Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
Fogorvosi Szemle 80. 86—89. 1987. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest A koronafelszín-fogbélűr közötti távolságok változása különböző életkorban DK. GÖTZ GYÖRGY és DE. RUBÁNYI PÁL Az irodalmi adatok szerint a pulpa odontoblast sejtjeinek dentinképző tevékenysége következtében, az életkor növekedésével párhuzamosan a fogbélűr fokozatosan — sőt extrém mértékben — beszűkül. A fiatal korban rendkívül tág fogbélűr, az idős korban sok esetben már alig feltárható. Irodalmi áttekintés Trueb [11], Szabó J. [10], és Abolmaszov [1] vizsgálatai is azt támasztják alá, hogy az életkor növekedésével a pulpakamra beszűkül. Szabó J. [10] mérései során megállapította, hogy az életkor növekedésével a fogbélűr teteje nagymértékben, az oldalfalak kisebb mértékben vastagodnak. Abolmaszov [1] különböző életkorcsoportú alsó és felső frontfogak metszőél-fogbélűr közötti távolságainak értékeit határozta meg. Az eredmények alapján szignifikáns falvastagság növekedést talált az idősebb korban eltávolított frontfogakon. Néhány kutató ellentétes eredményekről számol be. Duckert [4] szerint minden fogtípus esetében, a koronafelszín-fogbélűr közötti távolságok átlagainak szórása nagyobb, mint az életkor növekedésének tulajdonított változások, ezért ezek nem értékelhetők. Hugel [8] vizsgálatai során csak a felső nagymetszők koronafelszín-fogbélűr közötti távolságok növekedésében talált az életkor változásokkal szorosabb összefüggést. Ullmann [12] vizsgálatai is azt a tényt támasztják alá, hogy nincs szignifikáns összefüggés a pulpakamra-koronafelszín közötti távolság és az életkor között. Vizsgálati anyag és módszer Előző közleményeinkben [5, 6, 7] ismertetett vizsgálati anyagokon és módszerekkel határoztuk meg a fogak koronaméreteit és pulpakamra távolságát a korona felszínétől. Az életkorral összefüggő változások vizsgálata előtt végzett statisztikai számítások eredményei szerint a jobb és baloldali fogak vizsgált méretei között nem találhatók eltérések. Ugyanakkor a nemek közötti méretkülönbségek miatt a mintákat csak különválasztva lehetett értékelni. Ezért az egyes mintákat az életkori eloszlásnak megfelelően csoportokra bontottuk úgy, hogy az egyes csoportok elemszáma elég nagy maradjon és ugyanazon fogtípuson belül a férfiak és nők életkori csoportjainak a határai megegyezzenek. Így az egymással az életkori változásokat illetően összehasonlítandó fogak csoportosítása sem különbözött lényegesen egymástól. A leírt szempontok szerinti csoportosítás után, fogtípusonként általában három életkori csoportot tudtunk összehasonlítani. A három csoportban mért és számított méretek, valamint viszonyszámok eloszlásának várható értékbeli eltérésének vizsgálatára varianciaanalízist alkalmaztunk. Az életkor növekedésével járó esetleges változásokat nemcsak a csoportok között vizsgáltuk, hanem az életkorról rendelkezésre álló valamennyi információ felhasználásával, korrelációs és polinomiális regressziós számításokkal is. Érkezett: 1986. június 4. Elfogadva: 1986. november 12. 86
