Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 80. 81—85. 1S87.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató :

Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest

Az alábélelő anyagok szerepe a fogászatban

DK. VINDISCH KÁLMÁN

A fogorvosi gyakorlatban használt tömésterápia célja, a lehetőségekhez képest hézagmentesen kitölteni a caries okozta anyaghiányt. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell a tömőanyag és a pulpa jó összeférhetőségét. Mivel a rendelkezésünkre álló tömőanyagok ezen kettős követelménynek nem tesznek kielégítően eleget, a pulpa védelmének érdekében dentinszigetelő, alábélelő anyagok használata szükséges [10, 27, 34].

A legtöbb plasztikus tömőanyag a kötési illetve a megkeményedési fázisban kémiailag agresszív alkotórészeket tartalmaz, melyek a pulpát irreverzibilisen károsíthatják, vagy hosszabb idő után megfelelő alábélelő anyagok védelme nélkül a pulpa elhalásához vezethetnek. A fémtöméseknek nagy a hővezetőképessége, itt tehát kívánatos a hőártalmak elleni védelem.

Az említetteken kívül az alábélelés feladatai közé tartozik még a kavitás alakítás után az üregben fennmaradó kórokozók ártalmatlanná tétele, a cariest okozó mikrobák anyagcseretermékei által savas kémhatásúvá vált dentin neutralizálása és a pulpa védekezőfunkciójának támogatása gyógyszertartalmú hatóanyagok segítségével.

A legtöbb esetben a hosszabb ideje fennálló caries a pulpát védekezésre kényszeríti. Amennyiben még a tömőanyag toxikus és termikus ingerei is irritálnák a fogbelet, ez sok esetben meghaladná védekező képességét. Ezért a védekező funkció hatékonyságát célszerű alábéleléssel segíteni [10,18, 27, 34].

Az alábélelés elkészítésének célja az előbbiekben tárgyaltak alapján tehát izoláció kémiai ártalmaktól, hőhatásoktól és bakteriális fertőzésektől.

Az alábélelő anyagoknak a következő követelményeknek kell eleget tenni:

a) kémiai úton ne károsítsák a pulpát és ugyanakkor védjék a pulpát a kémiai behatásoktól;

b) jó hőszigetelők legyenek;

c) izoláljanak bakteriális fertőzésekkel szemben;

d) olyan szilárdsággal és ellenállóképességgel rendelkezzenek, hogy a tömés elkészítésekor fellépő erőknek is ellenálljanak;

e) ne károsítsák a fedőtömést;

f) ne foglaljanak túl sok helyet;

g) jól tapadjanak;

Ti) röntgenárnyékot adjanak és

i) egyszerűen feldolgozhatok legyenek [6,10,12,13,16, 23, 25, 26, 33].

Az alábélelés üregben való elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy a tömés retenciójának érdekében csak a pulpával határos dentinrétegre kerüljön alábélelő anyag.

Mivel az alábélelés során a szabaddá vált dentin felszínt teljesen le kell fedni, emiatt a II. és IV. osztályokba tartozó kavitásoknál célszerű a dentincsator-Érkezett: 1986. március 10.

Elfogadva: 1986. június 10.

81