Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 80. 8—12. Ш7. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató; Er. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest Elmex fogkrém klinikai vizsgálata Aminíluorid hatása az ínygyulladásra, a szájhigiénére és a nyál mikrobiológiai flórájára Db. Bí M ÓÍC Z У JOLXl, DB. N У A E A S D Y IDA, DE. E I G ŐIOIE S.O ЬША és DE. OESÖS МАЕТА Az aminfluoridoK eariespreventív hatását ma már számos klinikai, experimentális és in vitro kísérlet kétséget kizárólag bizonyította [11, 19, 20, 21]. Viszonylag kevés az irodalmi adat azonban az aminfluorid-tartalmú fogpasztáknak a gingivára, a száj higiénére, a nyál baktériumflórájára és a dentális plakkra kifejtett hatására vonatkozólag. Munkánk célja volt, hogy az aminfluorid-tartalmú Elmex fogpaszta hatását in vivo körülmények között — a parodontiumra, a szájhigiénére, a nyál baktériumflórájára és — a dentális plakk biokémiai változásaira vonatkozólag megvizsgálja. Jelen közleményünkben rövid távú klinikai vizsgálataink első részéről számolunk be. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 25—25, parodontitis kezdeti klinikai jeleit mutató egyénen kezdtük meg. Hat héten keresztül a kísérletben részt vevő egyének fogaikat naponta kétszer tisztították standard fogkefével és technikával, a kísérleti fogpaszták egyikével. A tesztperiódus végén mind a teszt, mind a kontrollcsoportban 21—21 egyént tudtunk ellenőrizni, nem szerinti megoszlásukat tekintve fele nő, fele férfi, átlagéletkoruk 33,3, ill. 34,2 év volt. A teszt-, ill. kontrollcsoportban kipróbált, kódszámmal jelölt fogpaszták összetételét csak a kísérlet befejezése után tudtuk meg, tehát a kísérlet kettős vak jellege biztosított volt. A kísérleti, tesztfogpaszta összetétele az Elmex normál, 0,125% fluortartalmú fogpasztának felelt meg, a placebo, kontrolifogpaszta hasonló összetételű volt, de fluort nem tartalmazott. A vizsgálatokat a kísérleti periódus elején és végén, a reggeli órákban végeztük, éhgyomorra, reggeli és előző esti fogmosás mellőzésével. Az íny és a parodontium állapotát, valamint a szájhigiéne mértékét a következő indexek segítségével határoztuk meg: 1. Mühlemann-féle Sulcus Bleeding index (SBI) [12, 16], 2. Russell-féle parodontal index (Pl) [5, 12, 18], 3. Quigley—Hein-féle plakk index [5, 12, 15]. A felső frontfogak feletti ínyről kaparékot vettünk cytologiai vizsgálat céljából és meghatároztuk 4. a Lange-féle gingiva-eytogrammot [6, 9,14, 17], valamint meghatároztuk * Az Egészségügyi Minisztérium 4. sz. tárcaszintű főirányhoz elfogadott témában (1-19-0701-01-2/B) végzett kutatómunka alapján. 8 Érkezett: 1985. február 1. Elfogadva: 1986. január 26.
