Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

romszorosavoltaDC-OC-----gyermekekének. A DC-ОС + -f csoportban a caries

intenzitás átlagosan 5,5-delnőtt,mígaDC-OC------gyermekek között a növekedés átlaga csupán 1,9 volt [19].

Zárt közösségben végzett kísérletünk megerősítette a xilit kedvező hatását a száj mikroflórájára [18]; elsősorban a Candida albicans számának alakulását befolyásolja kedvezően.

TKOD ALOM: 1. Bánóczy J.: A caries etiopatogenezisének kérdései és a prevenció mai állása. Orvostudomány, 32, 81, 1981. —2. Bánóczy J., Gábris K., OroszM.: A nyál lactobacillus-szám vizsgálata tartós szorbitfogyasztás után. Fogorv. Szle. 71, 33, 1978. — 3. Ferenczi I., Nyárasdy I., Felkai Gy.: A sarjadzógombák szerepe a caries kóroktanában. Fogorv. Szle. 69, 193, 1976. — 4. Fleiss, J. L.: Assessing treatment effects in caries trials using ordered categorical data. J. dent. Res. 63, 778, 1984. — 6. Gábris К., Nyárasdy I., Rigó О., Bánóczy J.: Gyermekotthonban élő gyermekek nyál (Lactobacillus, Candida szám) és cariológiai vizsgálata. Fogorv. Szle. 76, 329, 1983. — 6. Gibbons, R. J., Houle, J.: Dental caries. Ann. Rev. Med. 26, 121, 1975. — 7. Glass, R. L.: The occurence of yeasts in the saliva of choldren. J. dent. Res. 30, 468, 1951. — 8. Ikeda, T., Sandham, H., J., Bradley, E. L.: Changes in stereptococcus mutans and lactobacilli in plaque in relation to the initiation of dental caries in negro children. Arch, oral Biol. 18, 555, 1973. — 9. Klock, В., Krasse, В.: Microbial and salivary conditions in 9- to 12 year-old children. Scand. J. dent. Res. 85, 56, 1977. — 10. Krasse, В.: The relationship between lactobacilli, candida and streptococci and dental caries. Examination of saliva and plaque material collected on the same occasion. Odontol. Revy. 5, 241, 1954. — 11. Larmas, M.: A new dip-slide method for the counting of salivary lactobacilli. Proc. Finn. dent. Soc. 71, 31, 1975. —- 12. Larmas, M., Mäkinen, К. К., Scheinin, A.: Turku sugar studies. VIII. Principal microbiological findings. Acta Odontol. Scand. 33, Suppl. 70, 173, 1975a. — 13. Larmas, M., Scheinin, A., Gehring, F., MeJcinen, К. K.: Turku sugar studies. XX. Microbiological findings and plaque index values in relation to 1-year use of xylitol chewing gum. Acta odontol. Scand. 33, Suppl. 70, 321, 1975b. — 14. Loesche, W. J., Grossmann, N. S., Earnest, R., Corpron, É.: The effect of chewing xylitol gum on the plaque and saliva levels of Streptococcus mutans. J. Amer. dent. Ass. 108, 587, 1984.— 15. McCullagh, P.: Regression models for ordinal data. J. R. Statis. Soc. B. 42, 109, 1980. —16. Mikkelson, L.,Poulsen, S.: Microbiological studies on plaque in relation to development of dental caries in man. Caries Res. 10, 178, 1976. — 17. Orosz M., Vaskó A., Gábris К., Bánóczy J.: Terhes nők nyál pH-jának vizsgálata. Magyar Nőorvosok Lapja 43, 17, 190. -— 18. Orsós M., Bánóczy

J. , Pienihäkkinen, К., Scheinin, A.: WHO xilit-cariespreventiv program hároméves eredményei magyarországi gyermekotthonokban. II. Mikrobiológiai vizsgálatok: A nyál Streptococcus mutans-szám vizsgálata, Fogorv. Szle. 79, 169, 1986. — 19. Pienihäkkinen, К., Bánóczy J., Scheinin, A., Gábris, K., Nyárasdy I., Rigó O.: Salivary dip-slide-counts and caries within an oral health preventive programme (WHO Hungary). Előadás F. D. I. Kongresszus, Helsinki, 1984. — 20. Scheinin, A., Bánóczy J., Szőke J., Esztári I., Pienihäkkinen, К., Scheinin, U., Tiesko, J., Zimmermann P., Hadas É.: Collaborative WHO xylitol field studies in Hungary. I. 3-year caries activity in institiutionalized children. Acta Odontol. Scand. 6, 327, 1985. — 21. Szőke J., Pienihäkkinen, К., Esztári I., Bánóczy J., Scheinin, A.: Collaborative WHO xylitol field studies in Hungary. V. 3-year development of oral hygiene evaluation. Acta Odontol. Scand. 6, 371, 1985. — 22. Wandelt, S.: Hefen in der menschlichen Mundhöhle und ihre Bedeutung für die Aetiologie der Karies. Dtsch. zahnärztl. Z. 24, 486, 1969. — 23. Zickert, J., Emilson, C. G. and Krasse, B.: Streptococcus mutans, Lactobacilli and dental health in 13—14 year-old Swedish children. Community Dent. Oral Epidemiol. 10, 77, 1982.

K. Г а б p и ш , К. Пиенихэккинен, И. Нярашди, О. Риг о, У’ Баноци, А. Шейнин: Результаты трехлетней программы ВОЗ по предупреждению кариеса с помощью ксилита, полученные в детских домах Венгрии. IV. Микробиологические исследования: изменение числа lactobacillus и Candida albicans в слюне

При обследовании детей 6-11-летнего возраста, живущих в детском доме, установили, что число лактобацилл ни в ксилитной группе, ни в группе, ни в группе с фтором существенно не изменилось, тогда как число Candida albicans уменьшилось, особенно в ксилитной группе.

75