Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

Al nem szükséges az állatok életfolyamataihoz [36, 37, 45, 50]. A nagyobb — 500 mg/1 — koncentrációban adagolt Al, illetve az A1 és F együttes adása az ellenállóképesség romlását eredményezte. A csak F-t fogyasztó állatcsoportok­ban a fehérjehiány kóros hatása kevésbé érvényesült. Ez utóbbi két megállapítás alátámasztja azt a állatkísérletes megfigyelést [52], miszerint az Al adagolása csökkenti a szöveti F felhalmozódást. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az általunk alkalmazott táplálás és nyom­­elemkezelés hatására a metszőfogak mikrokeménységében és a combcsontok hajlító-törő ellenállásában azonos tendenciájú változások mentek végbe. Ezt szemlélteti az 1. ábra. Vickers J N/mm2 mi kroem. deszt. 50mg/L 500mg/l 50mg/lAl 500 mg/l Al víz AI AI t) mg/l F 10rrg/ l F 1. ábra. Fehérjeszegény tápon tartott kísérleti állatok felszíni zománckeménységének és femur hajlító-törő ellenállásának alakulása Jelen kísérletünk és korábbi vizsgálatok [20, 27, 47] eredményeit is figyelem­be véve feltételezhetjük, hogy bizonyos körülmények esetén a két vizsgálati módszer által nyert eredmények egymást kiegészíthetik, helyettesíthetik. IRODALOM: 1. Alfrey A., Le Gendre G., Kaehny W. D.: The dialysis encephalo­pathy syndrome. Possible aluminium intoxication N. Eng. J. Med. 294, 184, 1976. — 2. Berlyne G. M., Ben Ari J., Knopf E., Yagil R., Weiberger в., Danovitch G. M.: Alumi­nium toxicity in rats Lancet 1, 564, 1972. — 3. Berlyne G. M.: Aluminium toxicity in man Mineral Electrolyte Metab. 2, 71, 1979. —■ 4. Chugh K. S., Swales J. D., Brown C. L., Wrong О. M.: Aluminium cycle resins Lancet 2, 952, 1968. — 5. Clarkson E. M., Luck V. A., Hynson M. W., Bailey R. R., Eastwood J. B., Woodhead J. S., Clements V. R., О Riordan J. L., De Wordener H. E.: The effect of aluminium hydroxide in cal­cium, phosphorus and aluminium balances, the serum parathyroid hormone concentra­tion and the aluminium concent of bone in patients with chronic renal failure Clinical Science 43, 519, 1972. — 6. Curzon M. E. J., Crocker D. C.: Relationship of trace ele­ments in human enamel to dental caries Archs oral Biol. 23, 647, 1978. — 7. Grapper D. R., Krishnan S. S., Dalton A. J.: Brain aluminium distribution in Alzheimer’s disease and experimental neurofibrillary degeneration Tras. Am. Neurol. Assoc. 98, 17, 1973. — 8. Derise N. L., Ritchey J. J.: Mineral composition of normal human ena­mel and dentin and the relation of composition to dental caries II. Micro-minerals J. Dent. Res. 53, 853, 1974. — 9. Dolinsek F., Stupar J., Spenke M.: Determination of aluminium in dental enamel by the carbon cup atomic-absorption method Analyst 100, 884, 1975. — 10. Ericsson X..- Aluminium compounds in fluorinated toothpastes and dental prophylaxis pastes Acta odont. Scand. 20, 441, 1962. — 11. Fábián T., Fejérdy P.: A kemény fogszövetek ellenállóképessége és a caries-intenzitás összefüggése. Fog­43

Next

/
Thumbnails
Contents