Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
3. ábra 4. ábra vesztibuláris csücsöktől, moláris fogak esetében a meziovesztibuláris csücsöktől a fog tengelyével párhuzamosan a gingiváig vezetett egyenes mentén mértük (3. ábra). A palátum felszínének méréséhez a mintára alumínium fóliát simítottunk, a fognyak körül palatinálisan körbevágtuk a gingiva marginális lefutásának megfelelően. A mért felszín disztális szélét a második nagyőrlők legdisztálisabb pontjait összekötő egyenes határozta meg (4. ábra). A mintáról levett fóliát analitikai mérlegen megmértük, majd a kapott súlyadatokat hasonlítottuk össze, és ebből következtettünk a három vizsgálati évben bekövetkezett esetleges változásra. Eredmények Az eltelt 8 év alatt az alsó ill. felső fogívek diagonális és transzverzális távolságainak átlagértékei 0,05—0,5 mm-rel változtak. A diagonális távolságok mind az alsó, mind a felső fogíven kismértékben csökkentek, és szintén csökkentek az alsó és felső szemfogak, első kisőrlők, valamint az alsó második kisőrlők és első nagyőrlők közötti transzverzális távolságok átlagértékei. Hasonlóan kismértékű növekedést találtunk a felső második kisőrlők, első nagyőrlők, és az alsó-felső második molárisok között mért mindkét transzverzális távolságokban (I. és II. táblázat). Egyénenként vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a 14-ből, az egyes távolságoktól függően, 1—6 fiatalnál volt valamilyen előjelű méretváltozás. Legtöbbször, hat egyénnél változott a felső második molárisok között mért mindkét I. táblázat Az alsó- ill. felső fogívek diagonális távolságainak átlagértékei x( mm)s Dj x( mm)s a?(mm)s T 1981 48,21 2,70 47,96 3,24 62,03 4,97 1986 48,00 2,99 47,67 3,92 62,11 6,43 Döa T« 1978 43,68 3,98 44,76 3,47 46,79 4,36 1981 43,36 4,21 44,68 3,41 46,82 4,70 1986 43,11 4,42 44,46 3,35 46,96 4,61 367
