Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
kettérepesztettünk. A különböző módon megmunkált, illetve tisztított dentinfelszíneket Polaron E 5100 típusú berendezéssel tettük elektromosan vezetővé úgy, hogy a vizsgálandó anyagot a kritikus ponton szárítottuk, majd arannyal gőzöltük 30 nm rétegvastagság kialakulásáig. Az így nyert mintákat Tesla BS 300 típusú pásztázó elektronmikroszkóp segítségével tanulmányoztuk. Eredmények A repesztett dentin felszínén jól felismerhető az intertubuláris és a peritubuláris állomány, amelyben körülhatároltan végződnek a csatornák. A tubulusok bemeneti nyílása szabad, nincs eltömeszelődve (1. ábra). Azonos típusú eszköz eltérő fordulatszámmal való alkalmazása esetén jellegzetes különbségek mutatkoznak a felszíni rajzolaton (2a—b. ábra). A gyémánt fissurával normál fordulatszámon vízhűtéssel preparált felszínre jellemző, hogy a dentin struktúrája nem ismerhető fel. A gyémántszemcsék mély, hoszszanti barázdákat rajzoltak a dentin felszínére, amelyek sok helyütt harántirányban szakadozottak (2a ábra). A turbina gyémánt fissurával vízhűtéssel preparált felszínen is felismerhetők a forgóeszköz által kialakított barázdák, de azok kevésbé mélyek, és nem mutatnak harántirányú megszakítottságot (2b ábra). Az acél vagy vídia eszközzel preparált felszínen a dentin szerkezete nem ismerhető fel. A vízhűtés nélkül, normál fordulatszámon, vídia fissurával kiala-1. ábra. Repesztett nativ dentin, 5000y.es nagyítás | { 2a ábra. Gyémánt fissurával normál fordulatszámon preparált dentinfelszín, > 10 000 fordulat!perc, 1000 У-es nagyítás 2b ábra. Gyémánt fissurával 300 000 percenkénti fordulatszámon preparált dentinfelszín, 1000 У-es nagyítás 3
