Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

érték túlságosan nagy. Ezért helyesebbnek tartanánk az Agerberg által javasolt 5 mm-es érték használatát.

Tekintettel a szájnyitás nemtől és kortól való függésére, érdemes lenne Agerberg [3] hármas beosztását az életkort is figyelembe véve kibővíteni. A bővítésre vonatkozó javaslatunkat az V. táblázatban foglaltuk össze. Mivel azonban az elmúlt 10 év folyamán a legtöbb szerző Helkimo [11] módszerét alkalmazva az ő határértékeit fogadta el, egy ilyen módosítás kétségtelenül újabb összehasonlítási nehézségeket támasztana.

IRODALOM: 1. Agerberg, G.: Maximal mandibular movements in children. Acta Odontol. Scand. 32, 147, 1974. — 2. Agerberg, G.: Maximal mandibular movements in teenagers. Acta Morphol. Neerl. Scand. 12, 79, 1974. — 3. Agerberg, G.: Maximal mandibular movements in young men and women. Swed. Dent. J. Cr, 81, 1974. — 4. Agerberg, G., österberg, T.: Maximal mandibular movements and symptoms of mandibular dysfunction in 70-year old men and women. Swed. Dent. J. 67, 1, 1974. — 5. Balog J.: Mandibulamozgások szélső értékeinek meghatározása orvostanhallgatók körében. SZOTE Szakdolgozat, 1985. — 6. Bergman, G., Carlsson, G. E.: Review of 54 complete denture wearers. Acta Odontol. Scand. 30, 399, 1972. — 7. Braus, H.: Bewegungsapparat. Berlin. Cit: Agerberg, G.: Maximal mandibular movements in young men and women. Swed. Dent. J. 67, 81, 1974. — 8. Dachi, S. F.: Diagnosis and management of temporomandibular joint dysfunction syndrome. J. Prosth. Dent. 20, 53, 1968. — 9. Hansson, T., Nilner, M.: A study of the occuraence of symptomes of diseases of the temporomandibular joint, masticatory musculature and related structures. J. Oral Rehab. 2, 313, 1975. — 10. Helkimo, M.: Studies on function and dysfunction of the masticatory system I. An epidemiologic investigation of symptomes of dysfunction in Lapps in the North of Finnland. Proc. Finn. Dent. Soc. 70, 37, 1974. — 11. Helkimo, M.: Studies on function and dysfunction of the masticatory system. II. Index for anamnestic and clinical dysfunction and occlusal state. Sved. Dent. J. 67, 101, 1974. — 12. Ingervall, B.: Range of movement of the mandible in children. Scand. J. Dent. Res. 78, 331, 1970. — 13. Ingervall, B.: Variation of the range of movement of the mandible in relation to facial morphology in young adults. Scand. J. Dent. Res. 79, 133, 1971. — 14. Kemény I.: Fogpótlástan. Medicina, Budapest, 1971, 146. о. — 15. Lignell, L., Ransjö, К.: Maximal gapförmaga. Sverig. Tandlakförb. Tidn. ti, 859, 1967. Cit: Agerberg, G.: Maximal mandibular movements in young men and women. Sved. Dent. J. 67, 81, 1974. — 16. Nevákari, K.: „Elapsio praearticularis” of the temporomandibular joint. A pantomographic study of the so-called physiological subluxation. Acta Odontol. Scand. 2. 123, 1960. — 17. Posselt, V.: Studies on the mobility of the human mandible. Acta Odontol. Scand. 10. Suppl. 10. 1952. — 18. Posselt, Ú.: Movement areas of the mandible. J. Prosth. Dent. 7, 375, 1957. — 19. Sheppard, I. M., Sheppard, S. M.: Maximal incisal opening — A diagnostic index? J. Dent. Med. ZO, 13, 1965. — 20. Shore, N. A.: Occlusal equilibration and temporomandibular joint dysfunction. Lippincott, Philadelphia — Montreal. 1959, 85. o. — 21. Solberg, W. K.. Woo, M. W., Houston, J. B.: Prevalence of signs and symptomes of mandibular dysfunction. J. Dent. Res. 54, 153, 1975. — 22. Szentpétery J.. Szentpétery A.: Nyílhegy-regisztrálás propulziós állásból. Fogorv. Szle. 69. 365, 1976. — 23. Szentpétery A., Fazekas A.. Rudas K.: Standardizált módszer a funkcionális állkapocsízületi betegség epidemiológiai és klinikai vizsgálatára. Fogorv. Szle. 79, 21. 1986. — 24. Tóth K., Kertai M„ Hattyasy D.: Zur Frage der Lokalanaesthesie bei Entzündlichen Vorgängen in der Mundhöhle. Dtsch. zahnärztl. Z. 13. 1290. 1958. — 25. Travell, J.: TMJ-pain referred from muscles of the head and neck. J. Prosth. Dent. 10, 745, 1960.

А. Сентпетери, А. Фазекаш: Степень подвижности челюсти

У 600 лиц авторы определяли степень открывания рта и горизонтальных движений челюсти. Ратмер раскрытия рта в среднем составлял 51,06 мм. Разница между этим значением у мужчин (53,25 мм) и у женщин (49,07 мм) является статистически значимой. Величина пропульсии была в среднем 6,85 мм, боковое движение вправо 9,03 мм, боковое движение влево — 9,29 мм. С возрастом у всех четырех видов движения обнаруживается тенденция к уменьшению.

167