Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
IV. táblázat Az állkapocsmozgások nagyságának átlagértékei Helkimo (10), Hamson-Nilner (9) közlése és saját eredményeink szerint (mm-ben) Év Korosztály Szájnyitás Horizontális mozgások férfi nő összesen range prop. jobb о. bal о. . 05 СЧ <N сГ 1 аГ ю 00 со со о »о со 1-Г ^ ю ю I I i-и а ю 05 »О СО t> 00 т* Ю Ю Í- г> 00 05 05 05 О I' % >> ОЙ'*3 a I tSá! СО Ii -§3 Posselt [18] kivételével az állkapocsmobilitás mérésére csak a száj nyitást vizsgálták, és ezt is csak a metszőéltávolsággal (MÉT) jellemezték. Posselt [18] a jobb és bal oldalmozgás értékeit összegezve, mint maximális oldalkitérési képességet adja meg. Lignell és Ransjő [15] 1967-ben, majd Ingervall 1970-ben [12] javasolja, hogy a maximális szájnyitást a metszöéltávolság és a függőleges túlharapás összegeként (MÉT+OB) adják meg. Azóta általában ezt a gyakorlatot követi minden kutató [1, 4, 5, 6, 9, 10, 13, 21]. Sajnálatos viszont, hogy a vizsgálati eredmények közlése még mindig nem egységes. Egyesek a mozgások átlagértékét [1, 2, 3, 6, 10, 21], mások a szélső értékeket adják meg [8, 20]. Vannak, akik a két nemet együtt [6, 7, 10, 16, 17, 19], mások viszont a férfiak és nők adatait külön tárgyalják [5, 15, 25]. Ritka az a közlemény, amely minden mozgásféleség minden értékét tartalmazza. Ha mindezt figyelembe veszszük, akkor a szájnyitásra vonatkozó mérési eredményeinket leginkább Hanson és Nilner [9], a horizontális mozgások értékeit pedig Helkimo [10] eredményeivel hasonlíthatjuk össze, ök megközelítően hasonló korosztályt vizsgáltak, hasonló módszerrel, és az említett mozgásféleségek minden szükséges értékét közölték (IV. táblázat). Vizsgálatunk egyik figyelemreméltó eredménye az, hogy a propulzió mértéke lényegesen (p<0,01) kisebb a két oldalmozgás mértékénél, amelyek viszont azonos nagyságrendűek. Felvethető, hogy ez a lényeges különbség valamilyen mérési, vagy metodikai hiba eredménye, ez azonban nagyon kevéssé valószínű, ugyanis a horizontális elmozdulások grafikus regisztrálása során keletkező ún. rombuszrajzok elemzéséből következik [22], hogy anatómiai okokból a propulzió szükségszerűen kisebb kell legyen az oldalmozgások mértékénél. Ezt a feltételezést Helkimo [10] vizsgálatai és saját eredményeink is megerősítik. Lignell és Rangs jő [15], Agerberg [3], valamint 165
