Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 80. 104—113. 1987. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orálbiológiai Csoport* (vezető: Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Mikrobiológiai Intézet** (igazgató: Dr. Nász István egyetemi tanár), Budapest A fogszuvasodás orálbiológiai modellezése patkányban I. Fogszuvasodás létrehozása magas szénhidrát tartalmú tápokkal DB. VÉGH AN DBÁS*, DB. OBSŐS MÁBTA** és DB. ZELLES TIVADA B* A fogszuvasodás létrehozása a kísérleti állatokban azon alapul, hogy az alapvető etiológiai tényezők: a mikrobiológiai, a táplálkozásélettani és a gazdaszervezeti faktorok együtt- és kölcsönhatásaik révén — mind emberben, mind állatban — hasonló mechanizmussal vezetnek a kórkép megjelenéséhez [12]. Kísérletünkben a szuvasodás létrehozására alkalmas gazdaszervezetben — CARA patkánytörzsben [1] —-a magas szénhidrát tartalmú tápok alapvető szénhidrátkomponenseinek (a szacharóz és a keményítő) hatását kívántuk vizsgálni az állatok caries aktivitásában meghatározó szerepet játszó mikroorganizmusok spontán ко Ionizációjára a dentális plakkban. Alapvető feladatunknak tekintettük azt is, hogy beállított kísérleti feltételeink között, meghatározzuk állatainkban a kvantitatíve mérhető szuvasodás kialakulásához szükséges időt. Törekedtünk arra, hogy az eltérő tápok hatására kialakuló szuvasodás mértéke olyan tartományban legyen, hogy a destrukció sajátosságainak pontos meghatározásával a mennyiségi különbségek elkülöníthetők legyenek. Távolabbi célunk, egy a 80-as évek kutatási színvonalának megfelelő cariesmodell létrehozása. Előző ún. konvencionális kariológiai állatkísérleteinkhez képest [11,17]új ellenőrzött rendszert építettünk ki,amelyben megoldottuk az állattenyésztési-, a tartási-, a környezeti- és az etetési feltételek standartizálását. A kísérletekhez alkalmazott félszintetikus tápok [17] helyett a kémiai összetétel ismeretének igényével összeállított táprendszerre [13] tértünk át. A konvencionális kísérleteinkben bevált saját patkány caries diagnosztikai rendszerünk [16] helyett nagyobb felbontó képességű módszert [5] alkalmaztunk. Jelen és elkövetkező munkáinkkal a leendő modellszisztéma további kiépítésével és belső törvényszerűségeinek megismerésével foglalkozunk. Tesszük ezt azért, hogy később a sokoldalúan nmeghatározott kórfolyamat finomabb, speciális mechanizmusait vizsgálhassuk. Anyag és módszer Kísérleti állatok és csoportok: A vizsgálathoz 50 db 21 napos, saját beltenyészetünk Fn + 3 generációjából származó patkányt használtunk fel. A kísérlet indításakor 10 db 3 hetes állatot hexobarbitál narkózisban elvéreztettünk. A maradék 40 állatot Hofer FAG—72 (Svájc) típusú programozható etetőautomatába [7] helyeztük és közülük 20-at—20-at eltérő összetételű táppal etettünk. Három hét múlva mindkét csoportból 10—10 állatot, majd ezt követően 9 hét múlva — a kísérlet kezdetétől számított 12 hét végén a maradék 10—10 állatot véreztettük el. Az így kapott 5 állatcsoport úgy lett kiválasztva, hogy a nemek aránya csoportonként fele-fele legyen. A kísérlet idején az állatház hőmérséklete 20—22 °C, relatív páratartalma 40—50% között volt. Kísérleti tápok és a táplálás módja: A kísérlethez alkalmazott kétféle por alakú táp csak szénhidrát alkotóit tekintve különbözött, a MIT=;200 jelzésűnek szaharóz, a Érkezett: 1986. február 21. Elfogadva: 1986. október 7. 109
