Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 79. 114—117. 1986. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár, Budapest) Odontogén keratocysták a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika 25 éves beteganyagában DR. GÄSPÄR LAJOS, DR. GYENES VILMOS, ÉS DR. PATAKY LEVENTE Az odontogén keratocysta elnevezés Philipsentöl származik, minden olyan cystát ide sorol, amely keratinizációt mutat [12]. Pindborg egyetért ezzel az állásponttal és az 6 révén a „Betegségek nemzetközi osztályozásáéban 526.01 kódszámon ez a fogalom szerepel [13]. Shear ellenben csak a priirnodialis cystákra korlátozza a keratocysta fogalmát [14, 15, 16, 17, 18], szövettani metszetsorozatokon vizsgálva magyarázatot talált e cysták „őserejű” növekedési hajlamára. Ö bizonyította, hogy ezek nemcsak az el nem meszesedett fogbimbóból, illetve annak a fogléccel való összeköttetéséből (gubernaculum seu iter dentis Boros [1]) keletkezhetnek, hanem magából a foglécből is. Az utóbbi években a kutatók érdeklődése a téma iránt tovább nőtt. Ennek egyik oka az a tényező, hogy az odontogén keratocystáknál a rediciva igen gyakori, Főrssel [6, 7, 8, 9] szerint 45%, ha egynél több darabban sikerül csak eltávolítani, szemben a nem keratinizált állesontcysták 5%-ával. Toller [19] mutatta ki, hogy a keratocysták hámbélése az egyéb cystákéhoz képest nagyobb mitctikus aktivitással rendelkezik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy emiatt carcioma keletkezésének a lehetősége nagyobb, mint más odontogén cystáknál. Az irodalomban a basalsejtes naevus (G—G) syndromával kapcsolatban találkozhatunk még az odontogén keratocystákkal [5, 10, 11]. A nevezett syndromában keratocysták többszörösen fordulnak elő, így kimutatásuk vagy felfedezésük a betegség korai diagnosztizálását teszi lehetővé. Figyelemre méltó az a közlemény, mely az A és В vércsoportantigének részleges vagy teljes hiányát írta le [22]. Ezt ameloblastomákkal és olyan odontogén keratocystákkal észlelték, amelyek az említett syndroma- részeként fordultak elő. A hazai irodalomban e témával foglalkozó közleményt keveset találunk [3, 20, 21]. Csiba [4] odontogén daganatok kísérletes előidézésének vizsgálataiban többször észlelt keratocystát (soliter és multiplex formában egyaránt). Ezek a kísérletek az előbb leírt külföldi tapasztalatokkal együtt arra utalnak, hogy az odontogén keratocysták az odontogén cysták és daganatok között közbülső állapotot jelenthetnek. Beteganyag és eredmények A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának ambuláns és fekvőosztályos beteganyagában 1959. január 1. és 1983. december 31. között, 25 év alatt összesen 18 szövettanilag igazolt keratocysta eset fordult elő. Statisztikánkban az esetleges recidiva miatt ismét műtétre került betegek csak egyszer szerepelnek. Betegeink kor és nem szerinti megoszlását az I. táblázat tartalmazza. A lokalizáció szerinti előfordulást tekintetbe véve az esetek egyharmad része az angulus, és több mint egyharmada a ramus mandibulae területén fordul elő. Csak egy esetben tapasztaltuk jelentkezését a maxillán. A cysta nagysága 1 cm átmérőtől az almányi nagyságig előfordult. Öt betegünknél tapasztaltunk recidivát, ezek közül eddig három került műtétre ismét, ezekben az esetekben gyógyulás következett be. Érkezett: 1984. október 18. Elfogadva: 1985. augusztus 1. 114
