Fogorvosi szemle, 1986 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 79. 109—113. 1986. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika, igazgató: (Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest Általános anamnézis felvételének lehetősége kérdőív segítségével DR. HERCZEGH BÉLA A fogorvosok gyógyító tevékenységének jellemzője, hogy a népbetegség jellegű cariest és parodontosist, ill. azok következményeit kell orvosolnia. Ez nagyszámú, szinte minden korosztályra és különböző egészségi állapotú paciensre kiterjedő kisebb-nagyobb beavatkozást jelent. A kezeléseinkkel együttjáró stressz, esetleges fájdalom, az alkalmazott gyógyszerek, de egyes beavatkozások is (extractio, gingivectomia) veszélyeztethetik pacienseink egészégét, s bár szerencsére ritkán, de néha az életét is [14]. Márpedig a fogorvosnak is úgy kell dolgoznia, hogy közben nem szabad a ni] nocere elvéről megfeledkezni! — Beavatkozásaink nem károsíthatják pacienseink egészségét, és hogy ennek eleget tudjunk tenni, nem mondhatunk le első és egyik legfontosabb profilaktikus eszközünkről, az általános anamnézis felvételéről. A paciensek általános egészségi állapotáról történő tájékozódás lehetőséget ad bizonyos komplikációk megelőzésére, vagy ha azok mégis bekövetkeznék, könnyebb a helyes diagnózist felállítanunk, ami a megfelelő ellátás alapfeltétele [17]. Mindezek mellett segítségével esetleg kiszűrhetünk kezeletlen rizikópacienseket is, s őket szakorvoshoz küldhetjük. A fogorvosok körében előfordul, hogy — gyakran időhiány miatt — nem fektetnek kellő súlyt az általános anamnézis felvételére. Egy NSZK-beli felmérés adatai szerint pl. a fogorvosok csupán 44%-a vesz fel következetesen anamnézist [10]. Az átlagéletkor növekedésével az idős paciensek száma is nő, a medicina fejlődése pedig lehetővé teszi egyre több rendszermegbetegedés ambulanter kezelését. Ezeknek a betegeknek a rehabilitációja lehet annyira sikeres, hogy látszólag egészségesek és természetesen a fogorvosi rendelőbe is eljutnak. Számunkra ők rizikópaciensek. A fogorvosi rendelőben ezek miatt a jövőben a rosszullétek számának növekedésével kell számolnunk [14, 16]. Anamnézis hiányában lényeges egészségi állapotra vonatkozó adatok nem jutnak a fogorvos tudomására, pedig egyes betegségek speciális kezelési intézkedéseket követelnek [13]. Igen lényeges például, hogy tudomásunk legyen a szív- és érrendszeri megbetegedésekről, hiszen ezek a paciensek a fogkezeléssel együttjáró megterheléseket általában kevésbé viselik el. Könnyen előfordulhat náluk a vérkeringés egyensúlyának felborulása [3]. Veszélyt jelenthet számukra bizonyos kezelések (extractio, depurálás) alkalmával előforduló bakteriémia [14], de ügyelni kell náluk az érzéstelenítéskor adott érszűkítő mennyiségre is [2, 4, 13]. Érkezett: 1984. november 23. Elfogadva: 1985. november 19. 109
