Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

A 4a—b. ábrákon látható esetben a keresztharapásban lévő 22-es és a 24-es fogra teleszkóp primér horgonyokat, a többi fogra akrilát homlokzatos teljes fém borítókoronát készítettünk, a primér sínrendszerben. A tengelyeltérések korrekcióját, a két részben elkészített sinezés egyesítését, és ezzel együtt a felső maradékfogak cirkuláris merevítését, a 22-es és 24-es fogak közé iktatott hengeres csúsztató biztosítja (4c. ábra). A teleszkópos híd szekunder részével a zárólemezt (4d. ábra) egybeöntötték, minthogy a megterhelés hatására az, dorzális alátámasztás mellett, nazális irányban nem mozdulhat el. Az évek óta panaszmentesen viselt statikus obturátoros hídprotézis (4г. ábra) a páciensnek esztétikai, rágó és fonetikai funkciós, még inkább kényelmi igényeit jól kielégíti.

Ha kedvező eloszlású felső maradékfogak mellett a keményszájpad hasadékához lágyszájpadhiány is társul, s az utóbbi zárását a beteg nem kívánja, akkor a keményszájpad határán szabadon és alátámasztás nélkül végződő obturátort is készíthetünk. Az ilyen obturátor és az azt tartó protézis közé fellefelé irányuló mozgást biztosító csukló ízületet teszünk, és azt dinamikus obturátornak hívjuk. A dinamikus obturátor nagy előnye, hogy a megterhelésből származó billentő hatások a maradékfogakon nem érvényesülnek.

Az egyik kemény- és lágyszájpadhasadékos betegnek az 5a. ábrán látható fogait teleszkóp primér és kapocstartó teljes borítókoronák, valamint merevítőrudak segítségével cirkulárisán elnéztük. Ez a sinezés képezi a hídprotézis primér rendszerét. A frontfogpótlást a szekunder teleszkópszerűen működő, kivehető hídtest jelenti, amelyhez az obturátor csuklómozgást biztosító ízülettel van hozzákötve (5b. ábra). Az obturátor (5c. ábra) az ízület nyugalmi állapotában beilleszkedik a palátum kontúrjába (5d. ábra).

c d

5a—d. ábra. A dinamikus obturátoros hídprotézis ábrái (bővebben a szövegben)

76