Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

Az Európai Állcsont- és Arcsebészeti Társaság 1984. szeptember 10. és 14-e között tartotta 7. kongresszusát Párizsban. A kongresszusnak 34 országból több mint 1200 résztvevője volt. Az ünnepélyes megnyitó és tudományos program színhelye a Hilton Intercontinental szálló épülete volt.

Az 5 napig tartó kongresszuson 266 előadás hangzott el, melyekhez gazdag műszerkiállítás csatlakozott. Az európai előadókon kívül több előadás hangzott el Ausztrália, Japán, Kanada, USA és az afrikai országok előadóitól is.

Az alábbi főbb témák kerültek megtárgyalásra: mandibula fracturák gyógyítása, protetikai előkészítő- és ortodonciai műtétek, implantáció, ízületi fejecs pótlása, a n. facialis mikrosebészeti rekonstrukciója, bőr-izom, bőr-izom-csont transzplantáció a szájsebészeti rekonstrukcióban, kísérleti vizsgálatok az állcsont-arcsebészetben, sérülések ellátása békében és háborús körülmények között, bimaxillaiis osteotomiák, cranio-facialis sérülések és anomáliák gyógyítása, daganatsebészet.

A legtöbb előadás a bőr-izom, illetve a bőr-izom-csont transzplantátumokkal végzett rekonstrukciós műtéti módszerekről és eredményekről tudósított. Két előadás a léser mikroszkóp alkalmazásával szerzett jó tapasztalatokról számolt be. Hazánkból Ürmösi J. és Szabó I. Behandlung und maligne Entartung der primordialen Unterkieferzyste című előadása, valamint Szabó Gy.: New aspects of intra-arterial chemoterapy of head and neck tumors c. előadása hangzott el.

A nagy érdeklődéssel kísért előadásokat gyakran élénk vita követte. A tudományos programot társadalmi rendezvények, kirándulások tették színesebbé. A társaság a kongresszus 4. napján tartotta vezetőségi ülését, a főtitkár ismét Prof. W. Koberg lett.

A legközelebbi kongresszust 1986-ban, Madridban rendezik.

Dr. Szabó György—Dr. Ürmösi János

Beszámoló az Európai Állcsont- és Arcsebészeti Kongresszusról

Norvégiái tanulmányút

(1984. január20.—1984. július 20.)

Az országos Ösztöndíj Tanács pályázatát elnyerve a magyar—norvég kulturális csereegyezmény keretén belül 4 hónapos tanulmányúton vettem részt az Oslói Fogászati Klinikán és a Skandináv Fogászati Anyag Kutató Intézetben (Nordisk institutt for odontologisk materialprovning, NIOM). Norvég részről tanácsadóm J. Valderhaug egyetemi docens, valamint 1. Mjör professzor számára a 4 hónapos program megszervezése nem kis nehézséget okozott, mert ez az időszak hosszú az általános tájékozódásra és igen rövid egy kísérletes program elvégzéséhez.

Oslóban úgy, mint a skandináv fogászati klinikákon általában, a fogorvos képzés ötéves, a hallgatók száma évfolyamonként 80. Az elméleti alaptárgyak oktatása az Oslói Egyetem (Blindem) külön épületében történik, ahol a tanszékek a fogászati kísérletes kutatás legmodernebb eszközeivel rendelkeznek. Az oktatás az elméleti intézetekben is az orvostanhallgatókétól elkülönítve történik. A klinikai diszciplínák szűkebb tárgyra osztva (pl.: helyreállító fogászat, endodoncia, rögzített fogpótlások, kivehető fogpótlás) a harmadik évtől kerülnek oktatásra. A hallgatók számára kiírt vizsgák többsége írásbeli, több óra hosszat tart. Az adatszerű, részletekbe menő felelet válogatós módszer helyett a vizsgák többsége elmélyült tudást igénylő, az öszszefüggésekre építő írásos összeállítás. Az egyetemi vizsgák jegyei egy adott álláspályázat elnyerésénél döntő jelentőségűek lehetnek. Tankönyveik többsége angol nyelvű , így a szakmai angol nyelvismeret is magas szintű.

A Fogászati Klinikán a 15 és 10 éves rögzített pótlást viselő paciensek utánvizsgálatán vettem részt, ill. végeztem. A fogágybetegség és a caries előfordulásán kívül a fogpótlások quantitativ értékelése a nemzetközileg használt kódok és fokozatok szerint történt.

Kísérletes munkámat a NIOM-ban végeztem, amely a Norvég Ipari Kutató Központban került elhelyezésre. Működéséhez a pénzügyi alapot az 5 skandináv ország a költséget arányosan elosztva biztosítja az igazgató tanácson keresztül, amely rendszeres üléseit mindig másik fővárosban tartja. Az intézet fő feladatai: a skandináv országokban alkalmazásra kerülő fogászati anyagok tesztelése a nemzetközi szabványok szerint, ajánlások kidolgozása, amelyek kötelező érvényűek a skandináv országokban, új vizsgáló eljárások kifejlesztése a fogászati anyagok biológiai, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságainak jellemzésére. Az intézet vezető szakértői számos továbbképző előadás sorozat előadói és a nemzetközi szabványok (ISO) továbbfej63