Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

lenül a látogatottságot. A mintegy 700 résztvevő (amiből a gyengébb nem 10%-ot sem tett ki!) feltűnő aktivitással és fegyelemmel vett részt a naponta reggel kezdődő, de a programnak megfelelően estig húzódó 225 előadáson.

Á rendezvény színhelye Kanagava prefektúra kultúrközpontja volt, Yokohama szívében, a kikötőtől nem messze. Fogadás és társasági program nem volt, mivel a japán gondolkodás szerint az ilyesmi nem feltétlenül szerves része egy „tudományos” rendezvénynek. Természetesen, a program után bárki élvezhette a híres yokohamai kínai negyed gastronómiai csodáit is.

Az előadások egyidőben két nagy előadóteremben folytak, kifogástalan technikai körülmények között. (Vetítési hiba, hanghiba miatt nem volt kényszerszünet egyetlen alkalommal sem.) Az előadók a kiszabott időtartamot (előadónként öt perc), amit egyébként jeleztek is, pontosan betartották. Ezzel párhuzamosan, külön teremben videóelőadások és poszter-szekció is gazdagította a programot. Japánban a plasztikai sebészet teljes joggal elismert, önálló szakma, amit az egyetemi oktatásban a független tanszékek is garantálnak. Az egyetemeken és a kórházakban is a sebészetet három szakterületre osztják, úgymiind: általános sebészet, orthopaed és baleseti sebészet és a plasztikai-rekonstrukciós sebészet. Á kongresszusinak külön kiemelt témája nem volt, így az előadások a mai japán plasztikai sebészet teljes egészét mutathatták be. Az érintett témák puszta felsorolása is mutatja, milyen széles területet fog ez át: fül, orr és a szem plasztikái; égés kezelése; bőrátültetés; lebenyek, sebgyógyulás; kézsebészet; peripheriás idegek, arcidegbénulás, hasadéksebészet, fejnyaki sebészet, maxillo-facialis és craniofacialis műtétek és onkológia.

Mivel a kongresszus csak japán nemzeti kongresszus volrt. az előadások is japán nyelven folytak, tolmácsolás nélkül.

Három meghívott külföldi előadó szerepelt: prof. Ti-seng Cseng (Sanghaj), prof. Lars Vistner (Stanford University, USA) és prof. Charles Horton (East Virginia University, USA). Az ő rószviélteBükikel, japánokkal közös (de angol nyelvű) kerékasztalkonferancia követte a felikért előadásokat.

Minden területen a reconstructióval foglalkozó előadások voltak túlsúlyban az esztétikaiakkal szemben. Ennek az egyik oka (nem tekintve az elitérő társadalmi szokásokat és igényt) a lakosság morbiditási jellemzőinek a különbözősége.

Bár tudott dolog, mégis igen meglepő volt látni, hogy a napi gyakorlatban mit jelent a fehér és a sárga emberek bőrének a nagyfokú biológiai különbözősége. A gondot okozó ráncosodás, petyhüdtség vagy a hypertrophiás mamma szinte ismeretlen fogalom Japánban, amivel szemben sokkal súlyosabb gondot jelenít a lakosság nagyrészét érintő és igen kifejlett keloid hajlam.

Túlzás nélkül mondható, hogy bármelyik témában, világszínvonalú összeállítást csodálhattam meg. Különösen mély benyomást keltett, ihogy amit mi modern vagy új technikának nevezünk, az itt milyen rövid idő alatt terjed el és válik valóban a mindennapok gyakorlatává, méghozzá széles körben. A közhiedelemmel szemben Japán nem túlzottan gazdag ország, a sikerek nem az anyagi gazdagsággal magyarázhatók. A munkafegyelem, szervezettség és fegyelem a kórházakban is magas színvonalú és talán már önmagában sok mindenre magyarázatot ad.

Különösen érdekes előadásokat hálllbattumlk a majkrosebészetiben, a különböző musculocutan és szabad (ér-ideg anastomosissal átültetett) lebenyek ma már korlátlan alkalmazásáról.

Végezetül köszönetemet fejezem ki mindazon magyar és japán hivatalos szerveknek és munkatársaimnak, akiknek a segítsége lehetővé tette a részvételemet.

Dr. Kárász Imre

(SOTE Szájsebészeti és Fogászati Klinika

192