Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
regisztrálja és számértélkben is kifejezi. Miiinéi kiterjedtebb a plaikk-felhalmozódás a tömőanyag minta felszínén, annál nagyobb a jelző festék abszorbciója és így a próbatestek fényelnyelő képessége, azaz annál kisebb a fényvisszaverődés. A gép által rögzített számértékeík az egyes tömőanyagok plakk-felhalmozó képességének egymáshoz viszonyított arányát fejezik ki. Eredmények Az 1. ábrán a fogzománc, a Luxsilit, az Evicrol, a Restodent és a Concise mesterséges plakk-borította felszínének fény visszaverődési görbéit látjuk Erythrosin festés után az egyik vizsgálati sorozatban. /. ábra A 2. ábrán a fényvisszaverődési viszonyokat a számértékek ismeretében oszlopdiagrammon ábrázoltuk. Vizsgálataink eredményeként megállapíthatjuk, hogy a Concise esetében a celluloid matrica alatt kialakult felszín nagyobb mértékű plakk-felhalmozódást mutat, mint a durva kidolgozást követő polírozás után. A polírozást követően az anyaghoz mellékelt folyékony fázisú gyantával (resin) a felület plakk-akkumulációs készsége jelentősen csökkent. A Restodent esetében nem találtunk számottevő különbséget a kidolgozatlan és a polírozott tömésfelszínek között. Az Evicrol jó eredményeket adott mind a celluloid matricával kialakított felszín simasága, mind polírozhatósága tekintetében. A Luxsilit a várakozásnak megfelelően rossz eredményeket mutatott a megmunkálást illetően. 111
