Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
Egyszerű és kombinált fogmedemyúlvány- és áHcsonitosteotomiák, funkció és esztétikai profiljavítás különböző osteoszintézisekre, eljárásokra tekintettel. — Undorf (Nürnberg): Fiókos osteotomia. Indikáció és eredmények. — Weisser, Reuther, Michel (Würtzburg): 12 éves tapasztalat az elsődleges állkapocs rekonstrukciójánál használt funkciót biztosító osteosyntetikus lemezzel. — Gerger, Dumhach (Karlsruhe): Esztétikai szempontok kiterjedt állkapocshiányok pótlásakor. Dr. Berndorfer Alfréd A berlini Fogászati Intézet jubileumi kongresszusa A berlini Humboldt Egyetem Fogászati Intézetét 1884-ben alapították és az intézmény 100 éves fennállása alkalmából az Egyetem Stomatológiai Tagozata és a Humboldt Egyetem Stomatologiai Társasága jubileumi kogresszust rendezett 1984. november 15—16-án. A kongresszuson lengyel, bolgár, magyar, kubai, svéd és nyugat-berlini kiküldöttek is részt vettek. Huszár Gy., a budapesti Fogorvostudomáinyi Kar, a MFE és a Magyar Orvostörténelmi Társaság üdvözletét és ajándékát adta át a kongresszus első napján. A jubiláló Intézet alapításában nagy érdeme volt E. Albrechtnek, aki 1855-ben Berlinben magánklinikát létesített fogorvosok képzésére és 1864—ben professzor lett. 1883- ban szepszisben hirtelen elhunyt, fáradozásainak gyümölcsét nem érte meg. A kongresszuson a Stomatologiai Tagozat igazgatója. A. Breustedt professzor és a klinikák prominensei, Zuhrt, Graehn, Müller, Bernau és Wiemaynn számoltak be ma is gyakran idézett nagynevű elődeik munkásságáról. A Protetikai osztályon Sauer, Warnekros, Schröder, Rank, Rumpel, Schönbeck (anyagtani kutató), Münzesheimer, Ehricke, Rehm és Häupl, a konzerváló osztályon Miller, Paetsch, Dick (a fogászati röntgen egyik úttörője) és Wannemacher, a sebészeten Busch (az első igazgató), Willinger, Axhausen, Partsch, Rosenthal, az ortodoncián P. W. Simon, Häupl, Gerlach, a gyermekfogászaton Münch működött. Az előadók érdekes adatokat közöltek; az 1884- ben megnyílt intézetnek 5 professzora és 31 hallgatója volt. A fogorvostanhallgatók tanulmányi ideje 1925-ig csak 2 év, majd 3, 3 1/2, 4 és 1952-től 5 év. 1909-től csak az érettségi bizonyítvány birtokosai iratkozhatnak be a fogászatra. Az első nőhallgatót 1909-ben vették fel és ma a hallgatók többsége nő. Az első munkásszármazású hallgatót 1924-ben vették fel. 100 év alatt az intézmény háromszor költözött. A kongresszus alkalmából rendezett fogorvostörténeti kdálliításon régi emelőket, fogókat, koponyagyűjteményt, műfogakat, artikulátorokat, régi iratokat mutattak be, és kiállították az egykori klinikáról készült képeket. Ezt jól szemléltető módon egészítette ki Huszár Gy.—Pataky L.: „Az 1890-ben alapított budapesti Fogászati Intézet előtörténete, berendezése és tevékenysége” c. poszter. Érdekes és érdemes a berlini és az 5 évvel később megnyílt budapesti klinika történetét összehasonlítani. Árkövy 1877-ben Berlinben járt és Albrecht fogászati magánklinikájának ötletét magáévá teszi. Mind a berlini, mind a budapesti egyetemi klinika a magánklinikából fejlődött ki. Míg a berlini klinika fogorvosokat képezett, eleinte szerény előképzettségi igénnyel és rövid idő alatt, addig a budapesti klinika általános orvosi alapképzettségűeknek nyújtott fogorvosi szakismereteket. A képzés alapvetően eltérő módszere miatt a két intézmény között sokáig laza volt a kapcsolat. A budapesti Fogászati Intézet nevét Stomatológiai Klinikára változtatva 1909-ben költözött a Mária utcába. A klinika akkor igen korszerűen volt felszerelve és fekvőosztállyal is rendelkezett. A berlini intézet 1910—11-ben költözött új helyiségbe, az Invaliden-Strasséra. Ez akkor a legnagyobb és legszebb európai klinika volt, de 40 ágyas fekvőosztálya csak 1928-ban létesült. A II. világháború után a budapesti klinika már 1945 márciusában működött, a berlini csak 1946 közepén nyílt meg újra. A kapcsolat a berlini és budapesti klinika között az 50-es évek vége óta igen szoros és gyümölcsöző. Ez tudományos együttműködésben, egymás kongresszusainak látogatásában, közlemények publikálásában nyert kifejezést és reméljük, hogy ez a jövőben még fokozódni fog. Dr. Huszár Gy.—Dr. Pataky L. Az MFE Fogpótlástani Szakosztályának VI. Vándorgyűlése A Szakosztály VI. Vándorgyűlését 1985. augusztus 25—28. között Szekszárdon tartja. A vándorgyűlés fő témája: A fogpótlások készítésének gyakorlati problémái. A Vándorgyűlés rendezője: Dr. Setényi Judit főorvos, Szekszárd. Az elszállásolást a Volán Utazási Iroda, 7100. Szekszárd, Kölcsey u. 21. intézi. 94
