Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

5. Vérzés Jelentősebb vérzést nem tapasztaltunk, két esetben kellett suturát alkal­mazni, egyébként a ritkán jelentkező vérzés általában spontán, ill. helyi csillapításra megszűnik. 6. Sebgyógyulás Ideje: 15—30 nap. Az alsó és felső ajkon tapasztalható nagyfokú duzzanat és pörkképződés minden beteg számára az első napokban „ijesztő” volt; étkezésben, beszédben, munkában mindegyik beteget (és környezetét) zavarta, gátolta. 7. A nyálkahártyán (bőrön) tartós ideig megmaradó 'posztoperatív elváltozások A sebgyógyulást követően a kriosebészeti beavatkozás helyén az esetek döntő többségében semmilyen elváltozást nem tapasztaltunk. Három beteg­nél az ajakpíron hegvonalra emlékeztető képet, három másikon tömött tapin­­tatú, borsónyi rezisztenciát észleltünk. 8. Recidiva A 106 betegből 8 esetben észleltünk recidivát. Ezek megoszlása: Cc. plano­­cellulare 4; haemangioma 2; leukoplakia 1; mucokele 1 eset. Megbeszélés és következtetések A két év alatt kezelt betegek száma nem túl nagy, de bizonyos következte­tések levonására mégis alkalmas. Viszonylag jelentősebb számban található leukoplakia és haemangioma anyagunkban. Ezek krioterápiával való gyógyí­tása eredményes, a gyógyulás mindkét esetben közel 100%-os. Eredményünk megegyezik az irodalmi adatokkal [3, 10, 11, 13]. Az elváltozások lokalizáció szerinti megoszlása, az egyes orális képletek érintettsége lényegében egyezik a korábbi statisztikai eredményekkel [14]. A különböző szerzők arról számolnak be, hogy érzéstelenítésre — fájdalom miatt — csak ritkán van szükség [11, 12]. Saját tapasztalatunk ezt csak rész­ijén erősíti meg, mert bizonyos esetekben számolni kell közepes fokú fájdalom­mal. ami miatt egyes betegeknek érzéstelenítőt is kell adni. Véleményünk szerint fontos, hogy a betegeket előre világosítsuk fel az esetleges fájdalomról és szükség esetén alkalmazzunk fájdalomcsillapítást. Előnyben részesítjük a vezetéses érzéstelenítést, mert ha a gyógyszer deponálása a „kriozás” várható helyén történik, az oldat is megfagyhat és nagyobb fokú ödéma keletkezhet. A beteget fel kell világosítani a biztosan jelentkező posztoperatív ödémáról és különösen az ajkakon történő beavatkozás után várható „csúnya”, pörkös sebről és az elhúzódó sebgyógyulásról. Betegeink döntő többségét — az említett jelenségek miatt — legalább egy hétig betegállományban kellett tartani. (A 106 betegből 95-öt ambulanter kezeltünk.) Miután kétéves tapasztalatról tudtunk beszámolni, a dolgozatnak nem célja a kezelés késői eredményességének megítélése a recidivák szempontjából. Annak ellenére, hogy a megfigyelési idő rövid és a kriosebészet pontos indiká­ciós területe még nem alakult ki teljesen [9], mégis levonható az a következ­tetés, hogy a C02-vel működő készülék eredményesen alkalmazható bizonyos gyulladások, praecancerosisok [6, 8] és jóindulatú daganatok [1] esetén. A malignus tumorok gyógyítását viszont csak olyan helyen végezhetik ezzel a módszerre], ahol rendszeresen ellenőrzik a betegeket és megvan a „ továbblép és” lehetősége is recidiva vagy regionális metastasis esetén. 24

Next

/
Thumbnails
Contents