Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 17. 203—208. 1984.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekjogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár),

Gödöllő Városi Járási Egyesített Egészségügyi Intézmény (igazgató-főorvos: Dr. Keresztes Miklós),

Pest megyei Tanács Flór Ferenc Kórháza, Kerepestarcsa (főigazgatófőorvos: Dr.

Pethő Ede)

A gyermekfogászati gondozás feladatai komplex vizsgálatok alapján (II. rész)

DE. HIDASI GYULA, DR. MAKRA CSABA és DR. РАВНА LMY ZSUZSANNA

Kariológiai vizsgálatok

Az egyes tejfogak szuvasodása a kedvezőtlen körülmények hatására már nem sokkal az áttörés után elkezdődhet. A folyamat továbbterjedése komoly felelősséget és sokszor megoldhatatlan feladatot jelent a gyermekfogorvos számára, hiszen a fiziológiás fogváltás idejéig rágóképes és lehetőleg vitalis tejfogazatot kell megőriznünk.

Irodalmi áttekintés

Hamar [6] már 1935-ben kiadott tankönyvében felhívja a figyelmet a tejfogakra érvényes sajátos anatómiai viszonyokra és az ellátás nehézségeire. A káriesz elterjedtségét illetően külföldi szerzőket idéz. Említést tesz a kevésbé rossz prognóziséi krónikus kárieszről (caries sicca). Oravecz [12] az ugyancsak 1935-ben szerkesztett tankönyvében Hamar gondolatait veszi át. Hetessyné és Orthmayrné [8] 591 3—0 éves gyermek vizsgálata alapján közöl káriesz frekvenciára és intenzitásra vonatkozó adatokat. A frekvencia 6 éves korra az általuk vizsgált korcsoportban 83,7%-ot ér el, a df szám pedig 4,8-et. Bár a hiányzó tejfogakat nem vették figyelembe, a káriesz lokalizációjában különbséget tesznek centrális és proximális lézió között. Korcsoport szerinti bontás nélkül közük, hogy centrális szuvasodások 46%-ban, proximálisak pedig 54%-ban fordulnak elő. Huszár [11] megállapítja, hogy 2—5 éves gyermekeken a fisszura kárieszek száma kétszer nagyobb, mint a proximálisoké, 6 éves koron túl viszont az utóbbiak gyakoribbak. György [5] 2000, 3—-fi éves óvodás vizsgálata alapján közöl a káriesz frekvenciára és a cer számra vonatkozó adatokat. Eredményei szerint a frekvencia 6 éves korra 82%-ot, a cer pedig 4,5-et ér el. A cer összetevői között mutatkozó arány előnytelen, hiszen 6 éves korra is még csak minden második óvodásra jut 1 tömés. Az igen részletes vizsgálatban sajnos nem tesz különbséget az egyes fogfelszínek között.

Oravecz [13] Pécs, Komló és Mohács környékén 3859, 3—6 éves gyermeken végzett szűrővizsgálatokat. Éves bontásban nem, csak a korcsoportra átlagosan vonatkozó adatokat közöl a káriesz frekvenciát illetően. Az intenzitásban nem veszi figyelembe a hiányzó tejfogakat, így gondos, évek szerinti bontásiján csak df számot közöl. Ezek viszont 6 éves korra az m nélkül is elérik az 5-öt. Bruszt [3] 1411, 3—6 éves gyermek vizsgálata alapján von le következtetéseket. Sajnos csak a szuvasodásra tér ki, a dmf számra nem. Megállapítja viszont, hogy a D-vitamin profilaxis ellenére a tejfogazati káriesz 1950 és 1955. között nem csökkent.

Tóth K. és Szabó [14] 2099 gyermek adatait közli. A hiányzó tejfogakat nem értékelték, de így is értékes adatokat közölnek az elterjedtségre és a df számra vonatkozóan. A káriesz frekvencia 6 éves korra 82,1 %-ra, a df pedig 4,58-ra emelkedik. A szuvasodási folyamatot áttekinthető görbékkel érzékeltetik. A különböző szempontok szerint szerkesztett görbék a 4-dik életévben metszik egymást, ezért ezt az életkort „kritikus év”-nek nevezik, hiszen ezen időpont után már több a kárieszes személy, mint a kárieszmentes, és a szuvasodások mértéke is a caries profunda felé tolódik el.

Érkezett: 1983. május 25.

Elfogadva: 1984. március 30.

203