Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
idő után a lokális stimuláció hiánya és az IgA antitestrendszer rövid memóriája miatt eltűnnek a szájfolyadékokból. Ezért elméletileg a eariesvakcina fejlesztésében a Streptococcus mutánsokkal történő szubkután immunizáció látszik ígéretesnek, mely megfelelő magas nyál IgA antitest titer elérését hozná létre. A vakcináció értékes segítség lehet a hátrányos helyzetű „handicapped” egyénekben, azoknál, akiknél a nyálelválasztás mértéke csők - kent, valamint a harmadik világ országaiban, ahol a cariesviszonvok csak most vannak növekvőben. A cariesvakcinával eddig elért eredményeket a III. táblázat mutatja. A cariesvakcinának az előnyei mellett vannak természetesen rizikói is. A Streptococcus vakcinák azért jelentenek problémát általános szervezeti szempontból, mivel a hemolitikus Streptococcusok ellen még nem rendelkezünk vakcinával, és ez felveti bizonyos, ezen mikroorganizmusok által okozott betegségek (endocarditis) fellobbanásának veszélyét. Az antimikrobiális ágensek szerepét tárgyalva röviden ismertetnünk kell Loesche (1983) kétféle plakkhipotézisét: a nem specifikus plakkhipotézis szerint a plakk mennyisége a döntő, tekintet nélkül annak összetételére, minőségére. Ezzel szemben a specifikus plakkhipotézis, melynek érvényét állatkísérletekben többen bizonyították, azt jelenti, hogy az egyes fogászati betegségek, így a caries és a parodontopathiák is specifikus plakkösszetétellel rendelkeznek (IV. táblázat). A kétféle plakkhipotézis összehasonlítása elsősorban a kezelésben jelent különbséget. A nem specifikus plakkhipotézis minden egyénre vonatkozóan azt jelenti, hogy a plakkot, amennyire lehetséges, el kell távolítani. Ezzel szemben a specifikus plakkhipotézis azokra az egyénekre vonatkozik, akik aktív fogászati megbetegedést mutatnak, és akiknek plakk jában emelkedett számban találhatók specifikus, odontopatogén baktériumok. Utób-9 a plakkspecifikus, odontopatogén baktériumok arányának csökkentése vagy kiküszöbölése klinikai megbetegedés jelenléte, odontopatogén baktériumok jelenléte rövid távú: 1 —2 hét kémiai és/vagy mechanikus magas, biztosan és specifikusan a baktériumokra ható dózis kémiai szerek esetén allergiás reakció, rezisztencia kifejlődése Cél a plakkakkumuláció csökkenése vagy kiküszöbölése Diagnosztikai krité- nem szükséges rium Kezelés tartama nyitott vagy állandó Kezelés módja olsősorban mechanikus Adagolás módja alacsony, biztos, naponta adható dózis Mellékhatások fogfelszínek festődése, abráziója IV. táblázat A nem specifikus (NSPH) és specifikus plakkhipotézis (SPH) elvek alapján végzett kezelések eredményei (Loesche, 1983) _____ __
