Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 77. Ш—149. 1984. BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézet. Fogászati Osztály (főorvos: Dr. Mesterházy Éva) Budapest Granuloma internum sikeres konzervatív kezelése egy eset kapcsán DE. FÉNYES ÉVA A belső resorptio, más nomenclaturák szerint granuloma internum, resorptio dentis interna, endodontoma, pink spot, illetve pulpoma kórismézése röntgen­­vizsgálat alapján nem nehéz feladat. Sokkal több vitára adott és ad még ma is okot a kórkéj) patológiai mibenléte. Thoma kórszövettani leírása szerint a belső resorptio a gyökércsatorna ki­­szélesedése, amelyben a pulpa.szövet vascularis granulatiós szövetté transfor­­málódik. A véredények resorptiós csatornái« n beterjednek a dentinbe. Osteo­­clastos lacunaris resorptio jön létre, miközben csont és osteocement appositio is történik. Ha perforatio van jelen az epithelium beburjánzik a fogba és ott az apicalis granulomához hasonlóan proliferálódik. Ebből az ejhtheliumból Aisenberg szerint még cysta is fejlődhet [6]. Mummery észlelései során a jmlpa zsíros degeneratioját, granulatiós szövet képződését, valamint óriássejtekkel absc rbeált dentint figyelt meg. Soifer [7] a granuloma internumban maturált kötőszövetet talált. Kronfeld szerint a granuloma internum létrejöttének két lehetősége van: a resorj)tio vagy a jmlpából származik és a fog belsejében keletkezik, vagy a jeericdcntális membránból indul befelé haladva [7]. Cahn [3] vascularis elváltozásokat talált a fogbélszövetben, amelyek képessé teszik azt az anorganikus dentin alkotórészek resorptiójára. Applebaum szerint a granuloma internum olyan szövet, amely képes a calcifikált szövet elpusz­títására. Ez a resorptio azonban különbözik az ostecmalaciától és a cariestől. A granulatiós szövet plasmasejtekkel és lymphocytákkal infiltrált és néhány többmagvú phagocyta sejt is található benne [8]. Thoma-Kurt [6] szerint a granuloma internum keletkezését a szövetek metaplásiája magyarázza. Az elváltozást keletkezési helye szerint resorptio interna- és externa-ra osztja fel. Úgy véli. hogy resorptio és appositio váltakozva történik. Warner [7] megfi­gyelései szerint a resorptio az ajucalis régióban keletkezik általában, de bárhol kialakulhat, ahol kötőszövet található a fogban. Ha a folyamat a fog bel­sejében keletkezik: belső resorptioról van szó. A koronára is kiterjedő fel­szívódás esetén kívülről látható rózsaszín folt jelenhet meg a fogon, e jelenséget először Miller írta le. Ugyanő a kórlefolyásban lassú és gyors progressziót, stagnálást, illetve rejearációt figyelt meg. Az elváltozást „internal radiolu­­cence”-nek nevezte el [7]. A hazai szerzők közül Bruszt Pál [1] leírása szerint a granuloma a fog csúcsa körül kéj)ződött sarjszövet, amely a gyökércsatorna felől kiindult kóros in­gerekre létrejött krónikus gyulladás eredménye. A belső granuloma kiinduló szerve az élő fogbél. Szerinte a kórkéj) frontfogakon és fiatalokon gyakrabban fordul elő. Bruszt és mtsai [2] 1979-ben megjelent közleményében centrális és perifériás típusú intradentális fogresorptióra hívja fel a figyelmet, valamint Érkezett: 1983. július 18. Elfogadva: 1984. január 3. 147

Next

/
Thumbnails
Contents