Fogorvosi szemle, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1084. január LXXVII. évfolyam 1. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle 77. 1—10. 1984. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika, (igazgató: Dr. Bánóczy .Jolán egyetemi tanár), Budapest A cariologia mai állása* DR. BÁNÓCZY JOLÁN Az utóbbi évtizedekben számos új, nemzetközileg jelentős eredmény született a két fogászati népbetegség: a caries és a parodontopathiák megelőzése, kezelése és gondozása területén. Az új eredmények, valamint azok gyakorlati megvalósításának módszerei, eredményei a hazai fogorvostársadalomban csak kevéssé ismertek, mert az információátadás lassú, és a külföldi kongresszusokon való részvétel is nehézkes és korlátozott. Hasznosnak véltem ezért, hogy főként a Zürichben Mühlemann professzor tiszteletére, 30 éves egyetemi tanári működésétől való visszavonulása alkalmából megrendezett „Cariology 1983” symposium előadásainak alapján összefoglaló, továbbképző jellegű közleményben ismertessem a cariologia új eredményeit. A caries epidemiológiája A caries elterjedésére vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy a cariesfrekvencia és a cariesintenzitás a múlt évtized közepéig Európa, Észak-Amerika, és az ausztráliai szigetvilág legtöbb országában növekvő tendenciát mutatott. Ezekben az országokban, így hazánkban is a cariesfrekvencia 90— 100 % között mozgott. Az 1970-es évek elején jelentek meg először közlemények arról, hogy az úgynevezett „nyugati civilizált világ” (Glass 1982) több országában a gyermekek és a fiatal felnőttek között a caries előfordulás jelentősen csökken. A bostoni (USA, 1982. július) konferencián mintegy 15 ország képviselői (többek között skandináv országok, Anglia, Írország, Egyesült Államok) arról számoltak be, hogy emelkedett a cariesmentes gyermekek száma és, hogy a cariesintenzitás is 15—50 %-kal redukálódott a gyermekek és a fiatal felnőttek korcsoportjaiban. Ezt elsősorban a kollektív fluorprevenció eredményének tekintették. A cariesintenzitás azonban ott is csökkent, ahol vízfluorozás nem volt. A bostoni konferencián ezt annak tulajdonították, hogy ezeken a területeken jelentősen megnőtt a fluortartalmú fogpaszták gyártása és eladása (elérve az összes eladott fogpaszták 90—95 %-át), továbbá, hogy javult a fogászati ellátás (Downer 1983), a szájhigiéne, s megváltoztak a táplálkozási viszonyok is. Hangsúlyozták továbbá a plakkmikroflóra megváltozásának (Kalsbee/c 1982, Depaola és mtsai 1982) és a nyálfaktoroknak, mint szervezeti tényezőknek fontosságát. Érkezett: 1983. szeptember 3. Elfogadva: 1983. október 31. *A szerkesztőség felkérésére írott közlemény 1
