Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 16. 13—14. 1983.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest

Idős korban jelentkező nyaki branchiogén cysta esete

Ifj. DK: SYENES VILMOS és DK. SZABÓ GYÖRGY

A branchiogén cysta mint körülírt, mozgatható, fájdalmatlan, puha duzzanat észlelhető, többnyire a m. sternocleidomastoideus lefutása mentén, ritkán a parotisban vagy a szájfenék izmai között. Eredetüket többnyire a II. kopoltyúívre vonatkoztatják, innen a branchiogén elnevezés, de bizonytalan eredete és szövettani képe miatt „benignus lymphoepithelialis cysta”-ként is említik. A branchiogén nyaki cysták túlnyomó többsége 10 és 30 éves kor között jelentkezik, idősebb korban irodalmi ritkaságnak számít [1, 2, 3, 5].

Dolgozatunk célja egy betegünk kórrajzának ismertetése, akinél a branchiogén cysta helyes diagnózisának felállítása szempontjából az igen előrehaladott kor félrevezetőnek bizonyult.

Esetismertetés

G. D. 89 éves férfi anamnéziséből: 20 évvel ezelőtt a nyelvhát jobb oldaláról klinikánkon babnyi, hisztológiailag fibromának bizonyult tumort távolítottak el. Nyolc évvel ezelőtt ugyanezen a helyen recidiv tumort észleltek, mikor is műtéti excízió történt. A szövettani vizsgálat carcinomaplanocellulare volt. Radikális műtétet akkor a beteg idős kora miatt nem végeztek.

Jelen státusából: A beteg felvételére a nyak jobb oldalán, a m. sternocleidomastoideus felső harmadának elülső szélénél elhelyezkedő, mobilis, fájdalmatlan, tömött tapintatú, zölddiónyi tumor miatt került sor. Intraorális vizsgálattal a nyelv középső harmadának jobb szélén diónvi heges területet észleltünk, melynek közepén 10 fillérnyi fekélyt láttunk. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján az előzőleg többször operált tumor kiújulására gondoltunk, nyaki nyirokcsomó áttét képződéssel.

Kezelés: Tekintettel a beteg előrehaladott korára és gyenge általános állapotára, csak a gyorsan növő nyaki metasztázisnak vélt tumor helyi érzéstelenítésben történő eltávolítását és a recidiváló nyelvtumor elektrokoagulációját terveztük. A nyaki tumor műtéti feltárása során kitűnt, hogy az környezete felé tokkal körülhatárolt és benne cystabennék van. In toto eltávolítottuk a képletet. Ezekután felmerült a típusos elhelyezkedést is figyelembe véve, a branchiogén cysta lehetősége. A makroszkópos feltételezést a hisztológiai vizsgálat igazolta. A műtétet a nyaki lelet birtokában nem terjesztettük ki a nyelvre, mivel az ott levő elváltozás progresszióját nem észleljük.

Megbeszélés

A nyaki daganatok differenciáldiagnózisa sokszor nehéz feladat. Segítségül szolgálhat a tumor punkciója során nyert sejtek citológiai vizsgálata, a tömlő kontrasztanyaggal való feltöltése vagy a scintigráfiás vizsgálat [4, 6]. Azonban jellegzetes anamnézis és biztosnak látszó tünetek esetén, többnyire megelégszünk a kliniki vizsgálattal.

A nyaki tumorok között a kongenitális cysták 2—3 %-ban fordulnak elő, és általában fiatal korban jelentkeznek [3, 4]. Ezért betegünknél tekintettel idős korára és a szájüregi primer tumor kiújulására, mind mi, mind azelőttünk vizsgáló orvosok az elváltozást metasztázisnak tartották. Ezt a szerencsés kimenetelű diagnosztikus tévedést mi természetesnek tartjuk, az anamnézis és tünetek alapján csak metasztázisra lehetett gondolni. Mint érdekességet

Érkezett: 1982. június 4.

Elfogadva: 1982. november 28.

13