Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 7G. 9—12. 1983.

Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató:

Dr. Tóth Károly egyetemi tanár)-, Bőr- és Nemikórtani Klinika (igazgató: Dr. Simon Miklós egyetemi tanár), Szeged

Sarjadzógombák előfordulásának gyakorisága részleges és’tel j es4ogsort'viselőkjszá jüregében

DK. F A H M I FAISAL MOHAMED és DK. FARKAS BEATRIX

A sarjadzógombás fertőzés létrejöttében jelentős szerepe van a prediszponáló faktoroknak, mivel befolyásolhatják a szervezet helyi és általános védekezőképességét és ezáltal a gombák fakultatív patogén karakterét parazitává változtathatják. Ilyen candidosisra prediszponáló faktorok az anyagcserebetegségek és az endokrinopathiák, a kachektizáló betegségek, a defektimmunopathiák, egyes gyógyszerek (antibiotikumok, kortikoszteroidok, citosztatikumok), az operatív beavatkozások és számos más lokálisan ható tényező is [3, 4, 13, 14]. Ez utóbbiak között a szájnyálkahártya candidosis kialakulásában jelentős szerepet játszik a fogsorok és a carieses fogak irritáló hatása, valamint a helytelen szájápolás is [5, 8, 9]. A fogsorviselők szájnyálkahártyájának mikológiái vizsgálata során több szerző, így Knighton [7], Turret [15], Majewski és Macura [10], valamint Lelkes [9], Miklós [11], Egerváry [5] és Kovács [8] azt találták, hogy e csoportban gyakrabban fordul elő candida mikózis, mint az egészséges, fogsort nem viselőkön. Bruner és Aeschbacher [2] annak vizsgálatára is kitért, hogy a fogsor állandó, vagy csak a napszak bizonyos részében történő használata, mennyiben befolyásolja a soor oris kialakulását, valamint más nyálkahártyabetegségek, mint a papilláris hyperplasia vagy a leukoplakia létrejöttét. E szerzők gyakrabban észleltek nyálkahártya elváltozásokat a fogsorukat állandóan viselőkön, mint azokon akik a fogsorukat csak nappal viselik. Ezzel szemben Nequist [13], Neil [12], Jensen és mtsai [6] sem klinikai, sem mikológiái vonatkozásban nem találtak különbséget a két csoport között.

Jelen vizsgálatunkban célul tűztük ki, hogy részleges és teljes fogsort viselő egyének szájnyálkahártya candida fertőzöttségét vizsgáljuk.

Anyag és módszer

A vizsgálatban a SZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján kezelt, illetve gondozás alatt álló betegek közül ellenőrző vizsgálaton megjelent 128 személy (50 férfi, átlagéletkor 62,9 év, és 78 nő átlagéletkor 56,0 év) vett részt. Részükre a vizsgálatot megelőzően 130 különböző kivitelezésű teljes, illetve részleges fogsor készült anyagukat tekintve akrilátból, illetve fémből és akrilátból. A vizsgált személyek közül 108 állandó, 20 pedig időszakos (csak nappali) fogsorviselő volt. Huszonnégy egyén fogsorát egy évnél rövidebb, 104 ennél hosszabb idő óta viselte. Az anamnézisben rendszerbetegség, malignoma, endokrinopathia vagy defektimmunopathia egyetlen esetben sem szerepelt. Antibiotikus, vagy immunszuppresszív, illetve röntgenkezelésben egy beteg sem részesült az anyagvételt megelőző egy hónapban. A vizsgált egyének közül 7 dohányzott (cigarettázott).

Mikológiái vizsgálathoz az anyagvétel a buccalis nyálkahártyáról (amennyiiSrkezett: 1981. október 6.

Elfogadva: 1982. szeptember 8.

9