Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
VI. táblázat A helybeli születésű és helybeli lakosként meghaltak átlagos kora Kunszentmártonban és Kiskunmajsán (1966—1979-ig terjedő időszak összesítése) A meghalt férfiak nők összes átlagos kora években Kunszentmárton 71,60 74,50 73,00 Kiskunmajsa 67,00 72,80 69,60 Magyarország 63,49 68,92 66,08 A helybeli lakosként születettek és meghaltak halálozási viszonyait az V. táblázaton korcsoportonkénti megoszlásban tüntettük fel. Kunszentmártonban a helyben született és meghaltak aránya 65 év felett nagyobb, mint Kiskunmajsán. A VI. táblázat a helybeli születésűek és meghaltak átlagos életkorát tartalmazza, kiegészítve a IV. táblázaton is szereplő országos adatokkal. Kunszentmártonban a leghosszabb az átlagos életkor, ennél rövidebb a kiskunmajsaiaké, az országos átlag a legrövidebb. Megbeszélés Amint a II. táblázat adataiból kitűnik, az 1000 lakosra jutó halálozási arányszám Kunszentmártonban kisebb, mint Kiskunmajsán. A két községben a vizsgált 14 éves időszakban elhunytak korcsoportonkénti megoszlásában (III. táblázat) különbségek észlelhetők. A kunszentmártoni lakosként elhunytak között nagyobb az 1 évesnél fiatalabb korban elhunytaknak a száma; a kiskunmajsaiak között viszont a 15—44 és 45—64 éves korban elhunytak száma több. Az eltérés azonban nem tekinthető az általunk vizsgálni kívánt kérdés szempontjából lényegesnek, ha összehasonlítjuk a helyi környezeti hatásoknak legbiztosabban kitettek, a helybeli születésűek adatait. A helybeli születésűek és meghaltak korcsoportonkénti eloszlásában (V. táblázat) ugyanis fordított a viszony: mind az 1 évesnél fiatalabb, mind az 1—64 évesek korcsoportjába kevesebb eset tartozik Kunszentmártonban, mint Kiskunmajsán. A meghaltak átlagos kora (IV. táblázat) tekintetében mindkét község mutatói jobbak, mint az 1969-től 1978-ig terjedő időszak országos átlaga. A két község adatait összehasonlítva lényeges különbség nincs. A meghaltak átlagos korában mutatkozó és a két község javára szóló eltérés még kifejezettebb, ha a helybeli lakosként születettek és meghaltak átlagos korát hasonlítjuk az országos adatokhoz (VI. táblázat). Ezeken belül Kunszentmárton mutatói a legjobbak. Az eredményeket összegezve megállapítható, hogy a két községben az 1966- tól 1979-ig terjedő 14 éves időszakban a halálozások számában, nemek és korcsoportok szerinti megoszlásában és a meghaltak átlagos korában nincs lényeges különbség. Ezek az adatok arra utalnak, hogy hazai körülmények között az optimális fluorid koncentrációjú ivóvizet fogyasztó népesség halálozása nem rosszabb, mint az alacsony fluorid koncentrációjú ivóvizet fogyasztó hasonló település lakosságáé. 6
