Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1983-04-01 / 4. szám

neken nagyobb a dento-koronális rés átlagos nagysága. Mindhárom fogtípus esetében a résnagyság átlaga minden felszínen meghaladja a 0,2 mm-t, sőt az approximális felszíneken 0,5 mm felett van.

A premolárisokra helyezett koronák különösen pontatlanok voltak és a rés nagysága a szemfogakkal és a metszőkkel összehasonlítva is szignifikáns (p<0,01) különbséget mutatott. Ennek egyik valószínű oka a premolárisok approximális felszíneinek igen kifejezett konkavitása lehet.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kapocstartó koronák a kívánatostól sokkal alacsonyabb technikai szinten kerültek kivitelezésre. A húzott koronák technológiája eleve nem képes a fogak konkavitását követni és ezt a hibaforrását megsokszorozza az öntött koronák esetében is pontatlanságot eredményező helytelen preparálás (alámenő részek), valamint a minta túlzott gravírozása. A cementezés előtti ellenőrzés a szondával legtöbbször csak a vesztibuláris felszínen történik, ahol egyébként is kicsi a hiba valószínűsége és az approximális felszínek ellenőrzése általában elmarad. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy erre a célra nincs megfelelő szonda, hiszen a köznapi használatban lévő szondák hegye nem elég finom, másrészt nehezen képzelhető el, hogy korono-apikális irányból kitapintsunk egy olyan rést, amely apikális irányban nyitott, és ráadásul kontaktusban, vagy közel kontaktusban van az epiteliális tapadással.

Ha a koronaszélt nem vinnénk az íny alá, hanem az 1—2 mm-rel az ínyszél felett végződne — már ahol a retenció, a caries és az esztétikai szempontok ezt megengedik — sokkal egyszerűbbé válna az ellenőrzés és a fogágykárosító hatás kockázata jelentősen csökkenne [1, 8, 10,11].

IRODALOM: 1 .Hoffmann, в. R.:Der Kronenrand—-eine Standortbestimmung. Stomatol. DDR. 31, 523, 1981. — 2. Keszthelyi О., Berta I. és Szabó I.: Rozsdamentes acélhidak hatása a fogágy állapotára. Fogorv. Szle. 76, 33, 1983. — 3. Keszthelyi, CL, Szabó Oy.és Szabó I.: Ezüst palládium hidak hatása a fogágy állapotára. Fogorv. Szle. 75, 342, 1982 — 4. Körber, К. H. und Lenz, P.: Beitrag zum Problem der Randgestaltung von Ersatzkronen. Zahnärztl. Welt. 69, 440, 1968. — 5. Teon, A. R.: The periodontium and restorative procedures. A critical review. J. oral Rehabil. 4, 105, 1977. — 6. Löe, H.: Reactions of marginal periodontal tissues to restorative procedures. Int. dent. J. 18, 759, 1968. —- 7. Ram fjord, S. P.: Periodontal aspects of restorative dentistry. J. oral Rehabil. 1, 107, 1974. — 8. Silnees, J.: Periodontal conditions in patients treated with dental bridges. III. The relationship between, the location of the crown margin and the periodontal condition. J. Periodontal Res. 5, 225, 1970. —- 9. Silnes, J. and Hegdahl, T.: Area of the exposed zinc phosphate cement surfaces in fixed restorations. Scand. J. dent. Res. 78, 163, 1970. — 10. Strub, J. R. und Belser, U. C.: Parodontalzustand bei Patienten mit kronen- und brückenprothetischem Ersatz. Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 88, 569, 1978. — 11. Valderhaug, J. and Birkeland, •/. M.: Periodontal conditions in patients 5 years following insertion of fixed protheses. J. oral Rehabil. 3, 237, 1976. — 12. Waerhaug, J. : Histologic considerations which govern where the margins of restorations should he located in relation to the gingiva. Dent. Clin. N. Amer. March. 161, 1960. — 13. Windecker, D. und Ohle, К.: Einfluss des Herstellungsverfahrens auf den Randschluss von Metallvollkronen. Dtsch. zahnärztl. Z. 26, 706, 1971.

Г. Кестхел. И. Барта, Д. Сабо, И. Сабо: Исследование in vitro зубов с удерживающими кламмеры коронками из нержавеющей стали. I. Величина краевой зубно-коронковой щели.

Авторы измеряли на 89 снабженных удерживающими кламмерых коронками резцах, клыках премолярах величину зубно-коронковой щели. Величина щели была только в 11,2% случаев приемлемой; меньше 0,2 мм. Средняя величина щели была 0,46 мм. Средняя величина щели была 0,46 мм. Средние величины щелей мезиальной зубной поверхности 0,67; дистальной 0,57; вестибулярной 0,35; оральной 0,28 мм. На премолярах средние величины щелей достоверно (р 0,01) отличались от таковых резцов и клыков.

116