Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
A nem viselt fogsorok V. táblázat II. A. fogsor viselésére képtelenek megoszlása Fogpótlás, amelyet Teljes foghíj asság Teljes alsó foghiány Teljes felső foghiány képtelen viselni 9 o* 9* 9 (f 9* 9 cT 9/ Teljes alsó-felső fogsor i 1 2 Teljes alsó fogsor 9 6 15 5 2 7 Teljes felső fogsor 0 0 0 0 i i összesen 10 7 17 7 + 1 = 8 Megbeszélés A geroprotetikai megfigyelések kapcsán felvetődő kérdések sokirányúak. A társadalombiztosítási jogszabályok „gyógyászati segédeszköz” elnevezéssel, a lúdtalpbetéttel, műlábbal, mankóval együtt intézkednek a műfogsorokról. A fogpótlások különválasztása a többi gyógyászati segédeszköztől hasznos lenne mind a páciens, mind a biztosítási szolgáltatás érdekében. Mennyi az idős ember fogsorhasználatának kívánatos (optimális) ideje és mikor szükséges új protézist készíteni ? Erre nem lehet határozott, számszerű választ adni, ehelyett csak néhány, a fogsor használati idejét befolyásoló tényezőt lehet felsorolni és értékelni. Gondolnunk kell arra, hogy idős korban az új fogsor adaptációja, egyénileg eltérő módon, időbelileg elhúzódhat, esetleg be sem következik. Sok idős páciens, klinikai értékelés alapján már megújítandónak ítélt fogsorával meg van elégedve [6, 7, 11], jól használja és ha protetikai értékelés szerint új kifogástalan fogsort kap, azt esetleg képtelen viselni. Az idős fogsorviselőnek pszihoszomatikus állapotát alapvetően tekintetbe kell venni új protézis javallatának, vagy ellenjavallatának felállításakor. Ennek a gyakorlatban akadályai lehetnek. Pl. idős embert, aki új protézist igényel (a jogszabályok alapján) nehéz felvilágosítani, meggyőzni kívánsága teljesítésének felesleges, esetleg számára káros voltáról. A páciens ,,a régi protézis már rossz, de még mindig jobb, mint az új” problémájának egyik megoldása a megszokott, de már hibás fogpótlás felújítása [4, 6]. A „fogsorviselési képtelenség” fogalmának értékelése nem egységes. A körültekintően, gondosan elkészített pótlást esetleg jól tolerálja és használja a fogsorviselésre már képtelennek nyilvánított idős ember. Marxkors és Müller-Fahlbusch [12], nálunk Ember és Kelemen [3] hívták fel a figyelmet a fogsorviselési képtelenség és adaptációs zavarok pszichológiai módszerekkel történő megelőzésére. Az idős fogsorviselők nehézségeinek és problémáinak megoldásában segítséget adhat, a sok oldalról már felvetett [1, 2], de intézményesen alig megvalósult protetikai egészségre nevelés, felvilágosítás, tanácsadás és rendszeres időszakos ellenőrzés. Újszerű fogalom a protetikai metafilaxis. Ez összefoglalja, nemcsak a fogpótlás ellenőrzését, de a pótlás okozta esetleges ártalmak megelőzését is. A szociális fogbetegellátást jól kiegészítheti a protetikai, geroprotetikai metafilaxis. 79