Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-03-01 / 3. szám
i'észe gyakran a szájpad maradványnál 20—30 mm-rel is kraniálisabb elhelyezkedésű. Ez utóbbi miatt nagyok a protézis vertikális méretei. Az orrüregi képletmaradványok csökkent teherviselőképessége, a túlterhelés megelőzése, de a reteneió érdekében is igyekszünk a protézist maximálisan kiterjeszteni; ezért a tömbnek ki kell használnia az orrüregi képletek kis alámenő részeit is. A tömb kiterjesztését, magasságát befolyásoló egyéb tényezők: aj ha a beszéd érthetetlen, a tömböt fölfelé kell kiterjeszteni mindaddig, amíg a beszédviszonyok nem javulnak ; b) ha a pofa lágyrészei elvesztik alátámasztásukat, a magas tömb a csontos alátámasztást részben pótolja, s így javíthatja az arc kontúrját; c) ha a felső állcsont rezekciója után trismus lép fel, de a funkció biztosításához a magas különcre van szükség, akkor az obturátor nyergi részét a fogakkal együtt elhagyjuk (\b. ábra), vagy két szintű obturátoros protézist készítünk (5. ábra). A kétszintű rehabilitációs protézis Ha a szűk szájrésen át az egy darabból álló magastömbű rehabilitációs protézis nem helyezhető be, akkor kétszintű protézis készítése javallt (5. ábra). A horizontálisan két szintre osztott protézis közül a beteg először a felsőrészt, az orrüregi hiányokat pótlót illeszti helyére, majd az alá csúsztatja a dentális protézist (6. ábra). A protézis részek szájbani egyszerű kötését és oldását, egymáshoz viszonyított stabil helyzetét akrilát patrix-matrix rendszerű csúsztató és mágnes [7, 18], (7. és 8. ábra) biztosítja. A nagy száj- és orrüregi csonkolást követően a tömb zárt és nyitott üreggel készülhet el. Az orrüregbe felhelyezett tömb azonban elzárhatja a légzés útját, 6. ábra. A kétszintű rehabilitációs protézis szájba helyezése és kivétele: a=a felsőszint, a nazális protézis begörditése; b — a dentális protézist a beteg a felső szint alá csúsztat ja; c- a felső ajak kifelé tágul, ezért a kétszintes protézis összeillesztett állapotában is eltávolítható 69
