Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1982-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 75. 212—215. 1982.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest

Baléset során luxált fogak sinezésének új módszere

DB. DÉNES JÓZSEF, DB. KÉBI IBOLYA, DB. LINDNEB ZSUZSANNA és

DB. SZÍVÓS ISTVÁN

A gyermekkorban elszenvedett fogsérülések szakszerű ellátása igen sok problémát okoz a gyermekfogászatban és az általános fogászatban is. A baleseti fogsérülések száma tapasztalataink szerint növekszik; Tóth P. statisztikája szerint 8-tól 14 éves korú gyermekek között 1,2% [6]. Az esetek 85%-ában a felső metszőfogak szenvednek sérülést és ez mind az ellátásban, mind az esetek későbbi kimenetelében a terápiás nehézségek mellett még esztétikai problémát is jelent.

Az ellátás módját a törés helye, ill. a luxatio mértéke szabja meg. A törés lehet a fog éli részén, a koronái harmadban, nyaki harmadban és a fog gyökerén. Emellett a fog igen gyakran kimozdul, sőt az alveolusból ki is kerül.

A luxatio és a gyökér törése esetén elsődleges terápiás feladat a fog. vagy fogak rögzítése. Megpróbálkoztak gyűrűk felragasztásával történő sínezéssel [1]. Egyszerű gyűrűk esetében az ívet kikötik, a zárral ellátott gyűrűk alkalmazásakor az ívet a zárhoz ugyancsak drótligatúrával rögzítik [4]. A felcementezett gyűrűk bizony nem nyújtanak esztétikus látványt. Alkalmaznak még az állkapocs frakturák rögzítésére használatos drótligatúrával kikötött íveket is, az ív és a kötések önkötő akriláttal történő borításával [4].

Nálunk a gyakorlatban általánossá vált az önkötő akriláttal való sínezés [2, 5, 6]. Előnye, hogy olcsó és bármelyik fogorvosi rendelőben azonnal elkészíthető. Emellett jó rögzítést is biztosít. Ugyanakkor tekintetbe kell vennünk lényeges hátrányait is:

1. Nem esztétikus, különösen a frontfogakon igen csúnya látványt nyújt.

2. Felhelyezése körülményes, mivel a balesetet szenvedett fogak fájdalmasak és a sínezés során ezek enyhe mozgatása elkerülhetetlen. 3. Különösen lágyrészsérülés esetében körülményes a fogak szárítása; ha ez nem megfelelő akkor a sín könnyen leeshet. 4. Maga a sín a gyermek számára nehezíti a fogtisztítást, ezért nem higiénikus. 5. A gingiva közelében levő önkötő akrilát gyakran ínygyulladást okoz.

Mindezeket a hátrányokat próbáltuk kiküszöbölni új sínezési eljárásunkkal. Ennek lényege, hogy a fogszabályozásban néhány éves múltra visszatekintő direkt ragasztásos („direct bonding”) technikát [3] alkalmaztuk a fogak rögzítésére.

A „direct bonding” sín felhelyezésének módszere a következő (l.áhra). 1. A rögzítésbe bevont fogak koronáit 33%-os foszforsavval két percig előkezeljük. 2. A savazott felületeket vízzel alaposan leöblítjük. 3. A fogakat szárítjuk. 4. A resinkomponensek (A és B) összekeverése után a fogak leszárított felszíneit resinnel ecseteljük. 5. A megkevert Concise pasztát (Concise Orthodontic Bonding System, 3M) a brackettek (zárak) bázisára felvisszük és a bracketteket könnyedén a fogak labiális felszínére tesszük. 6. A ragasztó megkötése után (kb. 30 sec) a zárakba az ívet drót, vagy elasztikus ligatúrával rögzítjük. A sín merevebbé tételére a brackettet és az ívet Concise-zal boríthatjuk.

Érkezett: 1982. január 20.

Elfogadva: 1982. május 6.

212