Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Amennyiben a budapesti nevelőotthonok 6—9 éves gyermekein megkezdett 3 éves kísérlet xilittartalmú rágógumi és édesség adása során, jelentős caries szaporulat csökkenéssel fog járni, várható, hogy a cukorpótló anyagok szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a fogszuvasodás gyakoriságának csökkenéséhez a jövőben jelentős mértékben hozzájárulhat. Ismét más szempontból vizsgálta a fogszú és fogágybetegségeJc epidemiológiájának és megelőzésének kérdéseit Adler Péter tárcaszintű témájában. A kumulatív caries-prevalencia leírására használt Cauchy-modellt kidolgozta és annak érvényét több síkon bebizonyította, kimutatva a „felezési idő” és a caries „látencia idejének” fogalmát. Hazai viszonylatban elsők között végzett ún. „cost/effectiveness” tanulmányt, népgazdasági szinten a fogorvosi ellátás költségeit a lakosság élelmezésére fordított kiadásokkal összehasonlítva. Rámutatott a fogorvosi ellátás szervezésében a „szükséglet” és az „igény” mérőszámainak fontosságára. Klinikai epidemiológiai vizsgálataiban foglalkozott a juvenilis cukorbetegek „reglementált” életvitelének a fontosságával, melynek következménye, hogy az anyagcsere-egyensúlyban tartott juvenilis cukorbeteg fogazata kevésbé szuvas, mint egészséges kortársáé. A fogászati ellátás gyakorlatához csatlakozó téma Orsós Sándor munkája „ Számítástechnikai módszerek, rendszerek a fogászati egészségügyi ellátásban és a tevékenység értékelésében”. A téma kidolgozása kapcsán sor került a fogorvosi szolgálat jelentési rendszerének átdolgozására. Űj kezelési lapot szerkesztett, melyek 1981. január 1-től bevezetést nyertek. Ezek gyakorlati kipróbálása 1979-ben megtörtént, 60 fogorvos egy hónapon át az új ténykedési jelentést és kezelési naplót használta. Ennek alapján a szükséges változtatások megtörténtek. A téma további folytatását indokoltnak tartják, mert az eddigi összes tevékenységet anyagi ráfordítás nélkül végezték el. A Központi Stomatologiai Intézet „A fogászati ellátásban dolgozók szerepe a vírus hepatitis epidemiológiájában” témában végzett eddigi laboratóriumi eredmények azt mutatják, hogy a fogászati betegellátásban dolgozók között nagyobb arányban található tünetmentes vírus hepatitis antigén hordozó, mint az egészséges, más foglalkozású lakosság körében. A daganatok etiopatogenezise és terápiája tárcaszintű kutatási főirányhoz csatlakozóan, országos viszonylatban három főirányos téma és egy altéma keretében folytak fogorvostudományi kutatások. A szájüregi praecancerosus állapotok témakörében Bánóczy Jolán ,,Leukopiakiás betegek katamnesztikus vizsgálata” c. témája egyúttal nemzetközi (W. H. O.) együttműködésben kutatott téma is. Sugár Lászlóval együtt 670 leukoplakiás beteg longitudinális klinikai ellenőrző-, s patomorfológiai módszerekkel (cytologiai, szövettani, elektronmikroszkópos) végzett vizsgálatainak eredményei nyomán megállapította, hogy a carcinómák kifejlődése a klinikailag eróziós és a szövettani képben dysplasiát mutató leukoplakiák csoportjában a leggyakoribb. Összefüggést észleltek a leukoplakia klinikai és szövettani képének súlyossága között. Emberi leukoplakiás szájnyálkahártyából származó anyag ultrastrukturális vizsgálata során Juhász Jenővel és Lapis Károllyal együtt megállapították, hogy a leukoplakiák klinikai típusa és a transzmissziós és scanning elektronmikroszkópos kép között összefüggés észlelhető. A klinikai gyakorlat számára jelentősek azok a differenciáldiagnosztikai megállapítások, melyek a nagyobb rizikó-csoportot képviselő leukoplakiák felismerését és időben történő megfelelő kezelését lehetővé teszik. Ugyancsak e témakörhöz csatlakozik Sonkodi István kandidátusi disszertációjával kapcsolatos munkássága is, melyet a szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinikán végzett. Ebben több, mint 400, sztomato-onkológiai beteg 7
