Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1982-04-01 / 4. szám

Fogorvosi Szemle T5. IIT—1*3. 198*.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlásiam Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest,

Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató : Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest

Molibdénnel és fluorral kezelt kísérleti állatok kemény szöveteinek derivatográfiás vizsgálata

DK. FEJÉKDY PÍL, DK. MÁKK GYÖRGY,

DK. KÖBÖK ANDRÁS és ifj. DK. TÓTH PÁL

Korábbi vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy a nyomelem kezelés (Mo és F) hatására a kísérleti állatok kemény szöveteinek mechanikai tulajdonságai [6, 7], savoldékonysága [5] megváltozik. A fogak keménységét, a csontok hajlítószilárdságát, a nyomelem hatás irányát a táplálék fehérje tartalma jelentősen befolyásolja [6, 7]. Normál táplálás mellett a 10 ppm Mo, a Lo ppm F és a 10 ppm Mo, illetve ezek együtt adása 10 ppm F-ral a kemény szövetek ellenálló képességét kedvezően alakította. 100 ppm Mo hatása azonban a fehérjehiányos diétához hasonló kedvezőtlen helyzetet teremtett. A fehérjeszegény táplálás következményeként kialakult kevésbé ellenálló szöveti tulajdonságokat a nyomelem kezelés nem tudja helyreállítani. A F kismértékben csökkentette, mérsékelte az elváltozásokat, a Mo az alkalmazott dózis nagyságától szinte függetlenül inkább rontotta a kemény szövetek ellenálló képességét [6, 7].

E jelentős tulajdonságváltozások a kemény szövetek struktúráját is érintették [8]. Megváltozik a víz, a szerves és a szervetlen alkotórészek aránya is [4, 5].

Vizsgálatunk célja volt: 1. hogy kiegészítsük, teljesebbé és pontosabbá tegyük a metszőfog zománc szerkezeti változásairól a IRS és ÉGD adataink alapján alkotott képet. 2. A dentin és a 3. csontszövetek összetevőinek változásáról is közvetlen adatokat nyerjünk.

Az alkalmazott termoanalitikus (derivatográfiás) módszer alkalmas a kemény szövetek víz, szerves anyag és hamu tartalmának elemzésére [14, 5, 9, 12] is.

Anyag és módszer

Kísérleteinkben Wistar eredetű nőstény fehérpatkányok metszőfogait és combcsontjait használtuk fel. Vizsgálatainkhoz a 100—120 g súlyú állatokat 12 csoportba osztottuk, előző közleményünkben leírtak szerint [6]. A hat hétig tartó kezelés alatt 18, ill. 3% fehérje (kazein) tartalmú tápon tartott állatok a nyomelemeket ionmentes vízben Na2Mo4 X 2H20 és NaF formájában kapták. A kísérlet végén az állatok metszőfogait és combcsontjait a lágyrészektől megtisztítottuk és szobahőmérsékleten súlyállandóságig szárítottuk. A combcsont diafízis részét és az alsó metszőket achát mozsárban porítottuk. A zománcot és a dentint fajsúly különbségük alapján bromoformban centrifugálva választottuk szét [3, 8]. A femurból és a dentinből 100—100mg-ot, a zománcból 40 mg-ot szobahőmérsékletről 1000 °C-ra hevítettünk. Méréseinket MOM gyártmányú Q-Derivatograph készülékkel végeztük. A derivatográfia az anyag fokozatos hevítése hatására súlycsökkenéséből következtet annak összetételére.

Érkezett: 1981. február 10.

117