Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1982-03-01 / 3. szám

6 DMF-S 4. ábra. 6 DMF-S értékek a tejfluorid, szerbit és szacharóz csoportban A fluorozott tejet ivó óvodáskorú gyermekek caries-szaporulatát összehason­lítva előző vizsgálatainkban szereplő [3] szorbit-, ill. szacharóztartalmú édes­séget fogyasztó csoportokéval, azt mindkettőhöz viszonyítva jelentősen ala­csonyabbnak találtuk (1—4. ábra). Tehát a tej fluordúsítása óvodáskorú gyer­mekeken a naponta egyszer alkalmazott szorbitnál jelentősebb cariesredukciót hozott létre. Kontrollként a továbbiakban a szacharóz csoport eredményeit használtuk fel, mivel az adott zárt közösségben jelenleg is fogyasztott — akár a patronáló szülőktől kapott, akár a gyermekek saját zsebpénzén vett — édes­ségek összmennyisége megegyezett az előző kísérletünkben fogyasztott sza­charóz mennyiségével. Ebben az összehasonlításban a tejfogazatban és a ma­radó fogazatban egyaránt jelentős, statisztikailag is szignifikáns cariesredukciót észleltünk. Más, tejfluorozásról beszámoló szerzők eredményeivel hasonlítva össze ada­tainkat, az észlelt cariesredukció mértéke mind a tej-, mind a maradófogazat vonatkozásában magasabb, mint Wirz [19] eredményei. A maradó első mól ári - sok caries-szaporulata Stephen [16] tejfluorozási kísérleteiben az első év után 0,48, két év után 0,68 volt, saját DMF-T értékeink igen hasonlóak: az első év után 0,36, a második év után 0,58. Más fluorpreventív módszerekkel összeha­sonlítva, saját vizsgálatainkban az öt—hat éves korosztályban a maradó első molárisok vonatkozásában két év után észlelt 19,5%-os redukcióhoz hasonló értéket: 16%-os cariesredukciót észlelt hazánkban Tóth K. és mtsai [18] két éves sófluorozás után. Fenti összehasonlítások adatai azonban a csoportok eltérő lét­száma, a kontrollcsoportok különbözősége, az időfaktor, földrajzi tényezők miatt csak fenntartással értékelhetők. Eredményeinket összegezve megállapíthatjuk, hogy a tej fluordúsításával — óvodáskorú gyermekeken — elért cariesredukció jelentős. A tej fluoriddal történő dúsítása zárt közösségben könnyen megszervezhető, más kollektív fluoradagolási módszer bevezetéséig, alternatívaként alkalmazható. IRODALOM: 1. Bánóczy J., Esztári I., Hadas E. és Marosi I.: A fóti gyermekváros­ban végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai. Fogorv. Szle. 69, 353, 1976. — 2. Bánóczy J., Esztári I., Hadas E., Marosi I. és A Ibi I.: Szorbittal végzett klinikai kísérletek egy­éves tapasztalatai a fóti gyermekvárosban. Fogorv. Szle. 71, 171, 1978. — 3. Bánóczy J., Esztári I., Hadas É., Marosi 1., Főzy I.-né, Szántó S., Felsővályi Á. és Albi I.: Szorbittal végzett klinikai kísérletek három éves tapasztalatai a fóti gyermekvárosban. Fogorv. Szle. 73, 321, 1980. — 4. Borrow, E. W., and Davis, J. S.: The fluoridation of milk and its methodology. Food Trade Review. 46, 657, 1975. — 5. Csalai L. : Szóbeli 86

Next

/
Thumbnails
Contents