Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
A dentin átlag keménysége és szórása IV. táblázat Nyomelem táplálás Deszt. víz 1 ppm Mo 10 ppm Mo 100 ppm Mo 10 ppm F 10 ppm Mo + 10 ppm F Normál 129 + 7,2 127 + 4,3 136 + 8,0 117 + 6,9 134 + 8,4 145 + 7,6 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fehérje-109 + 9,7 99 + 7,1 97 + 6,2 98 + 7,4 102 + 6,6 91 + 8,7 szegény 7. 8. 9. 10. 11. 12. n = 30 A fehérjeszegény táplálás többet rontott a keménységen, mint amennyit a legkedvezőbb nyomelem-kombináció (10 ppm Mo +10 ppm F) javított. A fehérjeszegény tápon tartott állatok keménységértékeiben bekövetkezett romlást 10 ppm F adása csak kismértékben csökkenti. Hiányos táplálás mellett Mo vagy Mo + F adásának kedvezőtlen a hatása. Megbeszélés Patkány metszőfogakon történő keménységmérésre a fehérjeszegény táplálás és a keménység összefüggésére, valamint a Mo keménységre gyakorolt hatására vonatkozó irodalmi utalást nem találtunk. Vizsgálataink azonban összhangban vannak Fábián és mtsai megállapításával, miszerint a fehérjehiány igen kedvezőtlenül befolyásolja a kemény szövetek szerkezetét és ezzel együtt fizikokémiai tulajdonságait [5, 7, 8]. Figyelemre méltó, hogy az azonos dózisban adott nyomelemek hatása a normál, ill. a fehérjehiányos táplálás mellett eltérő lehet (2. ábra). Fehérjehiány esetében a Mo, de a Mo + F kombináció is tendenciájában kedvezőtlen hatást mutat. A fluor kedvező hatása is csak kismértékben érvényesül. Normális táplálás mellett a 10 ppm Mo a F-hez hasonló [4, 11, 16] kedvező hatást mutat, összhangban a derivatográfiás és savoldékonysági vizsgálatainak eredményeivel [9]. A 100 ppm Mo keménységcsökkentő hatása egyezik Johnson és mtsai [13] azon megfigyeléseivel, hogy a femur törési szilárdsága nagy dózis Mo hatására kedvezőtlenül változik. Normál táplálás mellett a legkedvezőbb hatást 10 ppm F + 10 ppm Mo együttes adása váltotta ki. A felszíni zománc keménysége ebben a csoportban a kontrolihoz képest közel 15%-kal nőtt. Megfigyelésünk alátámasztja több szerző [12, 14, 17] ezen nyomelemek additív hatását feltételező véleményét. A felszíni zománc és a mélyebb zománcréteg keménységkülönbségét azzal magyarázhatjuk, hogy a mérés során nem hatolunk át a kb. 4—7 fim vastagságú legkülső homogén rétegen, melynek szerkezete részben eltér a mély zománcétól [15]. Vizsgálati eredményeink arra mutatnak, hogy a nyomelemek fogkeménységre gyakorolt hatását a fehérjehiányos táplálás megváltoztathatja. Az egyes nyomelemek kedvező hatása kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül, sőt még további károsodást is okozhatnak. 40
