Fogorvosi szemle, 1981 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

5. ábra 7. ábra

6. ábra

(1. ábra) a 17, 47 fogak között 7 mm-es térközt mértünk. Az arcprofilon elváltozást nem észleltünk. Az orthopantomogrammon a nyitott harapás területén kismértékű vertikális és horizontális csontrezorpció látható. Klinikai vizsgálat alapján a parodontium rezisztens volt.

Terápia: A 25, 26, 34, 36 fogakra ezüstpalládium-ötvözetből öntött sapkák készültek, a 27, 37, 38 fogakra pedig öntött koronák (2. ábra). A centrális okklúzió meghatározása és a szituációs lenyomat után a laboratórium a 26, 36 sapkákra egy-egy koronát a 25, 34 fogakra keretet öntött, amelyeket ezután forrasztással egyesítettek a sapkákkal. Így a 26, 36 fogakra üreges korona került (3. ábra). Ezzel a megoldással biztosítottuk az okklúzió helyreállítása mellett azt, hogy a híd ne legyen nagyon nehéz, valamint, hogy könnyen eltávolítható legyen. A jobb oldali anomáliát egybeöntött híddal oldottuk meg (4. ábra).

A hidak elkészülte után a páciens mindkét oldali ráharapási fájdalomra panaszkodott, mely 5 nap alatt megszűnt. A fájdalom eredete feltehetően az lehetett, hogy a gyökérhártya eddigi inaktivitása miatt még a fiziológiás igénybevételre is élénken reagált. A páciens rágófunkciója rendeződött, a hidakat 6 éve viseli panaszmentesen.

2. eset. Anamnézis: G. É. 27 éves nőbeteg 1978-ban táplálkozási nehézségekre panaszkodva kereste fel klinikánkat, a bal oldali nyílt harapás kialakulásának kezdetére nem emlékezett.

Status praesens: Száj vizsgálat után tanulmányi mintát és rtg-felvételeket készítettünk. A 18, 16, 46, 36 fogai hiányoztak. A fogai nyitott harapásban voltak (5. ábra). Az antagonistától való távolságuk 4,5—10 mm között válto-340